Egyedül maradt Magyar Péter kormánya a védett ár eltörlésével: Európa riadalma kitart, hullanak a munkahelyek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉrtékelhetnénk akár pozitívnak is az Európai Bizottság hétfőn közzétett júniusi gazdasági bizalmi indexeit, de csak ha a két-három hónappal ezelőtti helyzethez mérjük. A számhalmazban mély bizalmatlanság rejlik az amerikai-iráni béketárgyalások ellenére – nem véletlen, hogy az iráni konfliktus káraitól védő rendkívüli intézkedéseiket nem vezetik ki az európai kormányok. Az ország, ahol nem tudták kivárni, hogy leülepedjék a por: Magyarország. Eközben Európában a munkahelyeket féltik, amire szintén másutt ismeretlen, furcsa receptet talált a Tisza-kormány: a vendégmunkások megregulázását.
Bizalmi index, ez nem olyan kézzelfogható és könnyen érthető mutató, mint az infláció, vagy a bér.
A Brüsszel számolta vállalati és lakossági bizalmi mutatók azonban ebben az esetben nagyon sokatmondóak, mert
- mindannyiunk közös élménye volt, milyen mély riadalmat okozott az európai gazdaságokban – nálunk is – az iráni háború hozta energiaválság,
- mekkora megkönnyebbülést a béketárgyalások megindulása,
- ami visszaszorította felszökött olajárakat – erre hivatkozva pedig Magyar Péter kormánya nagyon kézzelfogható lépést tett: megszüntette az Orbán Viktor kormánya által bevezetett védett üzemanyagárakat.
Ezt úgy tehették, hogy nem volt "ára" népszerűségben, hiszen a piaci ár már a védett árnál alacsonyabb. Azzal a fontos lábjegyzettel, hogy a gazdasági miniszter bármikor visszavezetheti (és akkor ez máris az új, nem a régi kormány lépése). A visszavezetés azonban súlyos lépés. A védett ár az előbbi oknál fogva "nem kért enni": miért kellett akkor ilyen sürgősen kivezetni, ha a többi európai kormány nem tesz hasonlót?
Magyar Péter és Kapitány István fiatalosan gyorsak, a többieket meg elaltatta a hőség?
Itt érkeztünk vissza a friss európai adatokhoz, amelyekből kiderül: miért nem teszik. A számokból kirajzolódó kép még érthetetlenebbé teszi Magyar Péter kormányának sietősségét.
Júniusban szinte minden mutató némileg javult a havi felmérésben, mégpedig úgy, hogy a háztartásoktól és a vállalkozásoktól a válaszok javát még azelőtt szedték össze, hogy megszületett a máig nem véglegesített amerikai-iráni megállapodás.
- A gazdasági hangulat indexe a májusi 93,7-ről 95 pontra araszolt,
- a fogyasztói bizalomé -19-ről -17,7-re,
- az ipari bizalom -7,9-ről -7,7-re.
A bizalom javult, az olaj és az üzemanyagok nemzetközi ára csökkent, akkor igaza van a gyors reagálással Magyar Péter kormányának: fiatalos lendülettel elébe vágtak a hőségben eltompult európai mezőnynek?
Sajnos nem, és nem azért, mert az olaj ára hétfőn újra emelkedni kezdett, ha ismét tárgyalóasztalhoz ülnek is az amerikaiak és az irániak. Az európai kivárásnak más oka van, nem a hőség és nem a napi árfolyammozgás. Ahhoz, hogy felfedezzük a valódi okot, elég visszatérni ugyanahhoz az európai bizottsági jelentéshez.
Még nem voltak meg a brüsszeli számok, amikor már hallhattunk figyelmeztető jelekről. A német gazdasággal szorosan összefonódott magyarban erős visszhangot vetnek az olyan hírek, amelyek a kátyúba került német autóiparról érkeztek akár csak az elmúlt napokban. Székesfehérvárnyi embert tenne utcára a Volkswagen – jelentettük mi is a nagy európai lapok zöméhez hasonlóan. Drámai a helyzet a Mercedesnél: arra kérik a munkavállalókat, hogy ingyen dolgozzanak többet – szólt a másik hír.
Sokkal nagyobb a baj, nem, most kezdődött, és a friss veszély sem távozott el
A baj pedig mélyebb és kiterjedtebb annál, hogy csak a német autóipar problémájáról legyen szó. A friss európai bizottsági jelentés lenti ábrája mindent elárul.
Rengeteg jelentés született arról, hogy az Európai Unió másokhoz képest rosszabbul teljesít, a fenti grafikon azt mutatja, hogy önmagához képest is: ez a lecsúszás képe. A piros vonal az EU hosszútávú átlaga, azt érdemes nézni, hogy ehhez képest hova csúsztunk és maradtunk – béketárgyalások ide, vagy oda. Jogos félelem, hogy a Volkswagen és a Mercedes csak a jéghegy csúcsa.
Idézzük a jelentésről Bert Colijn, az ING hollandiai főközgazdásza jegyzetét:
Amikor a júniusi felmérés termelési adatait vizsgáljuk, azok mind az ipar, mind a szolgáltatási szektor esetében csalódást keltőek. Jól látszik, hogy az euróövezet gyenge negyedévet zárhat, és reális lehetőség a gazdasági stagnálás. Ugyanakkor a következő hónapokra vonatkozó várakozások javulnak. Aggodalomra ad okot viszont, hogy a foglalkoztatási kilátások romlanak, ami továbbra is fékezheti a szolgáltatási szektor teljesítményét.
Az EKB örül, hogy van idő kivárni, az európai kormányok is – egy, csak egy legény nem bírt várni
Az iráni konfliktus hatásai, ha tárgyalnak, ha nem, már megérkeztek, az Európai Központi Bank pedig az infláció megérkezése miatt három hete kénytelen volt megemelni kamatait. Ha megjelent is közben a béke reménye, egyáltalán nem biztos, hogy utoljára.
Rátette a pecsétet az EKB, itt a második energiaválság Európában – Varga Mihály összevonja a szemöldökét
2026.06.11. Megszületett a súlyos döntés Frankfurtban. Az EKB kamatot emelt, először az ukrajnai háború okozta energiaválság óta, megerősítve, hogy az iráni háború meghozta az újabb krízist. A hatások Magyarországra is eljutottak, mégis különleges helyzetbe kerültünk – erre pedig Varga Mihály elnök MNB-je tehet pecsétet június 23-án. (Meg is történt: az MNB kamatot csökkentett)
Az EKB számára most az a kérdés, vajon tényleg lezárja-e a konfliktust Washington és Teherán. Nagyon jól jön nekik, hogy legközelebb csak július 23-án kell a kamatokról dönteniük – értékel Colijbn. Ha a megállapodás nem bizonyul tartósnak, és a problémák ismét felszínre kerülnek, az inflációs nyomás gyorsan visszatérhet đ folytatja.
Ezért nem feltétlenül rossz döntés, ha az EKB a következő kamatlépés előtt még hagy egy kis időt annak megfigyelésére, hogyan alakul a helyzet. Július jó alkalom lehet arra, hogy az EKB szünetet tartson – akárcsak Európa nagy része a nyári időszakban.
Pontosan ezt teszik az európai kormányok is, a magyar kivételével: kivárnak, nem tesznek lépéseket, legfeljebb arról beszélnek, hogy a rendkívüli védőintézkedéseket majdan fokozatosan megszüntetik.
Az energiaválság kezelésének európai folyamatát a brüsszeli Bruegel kutatóintézet egy körülbelül hathetente frissülő oldalon követi. Az oldalt utoljára június 16-án frissítették, az azóta eltelt majdnem két hétben azonban Magyarországot kivéve nem történtek bejelentések a szinte mindenütt valamilyen formában bevezetett védőintézkedések megszüntetéséről.
Egy kivétel van, friss hír, hogy az írek – akik sok szempontból különleges eset az európai gazdasági mezőnyben – kivezetik az üzemanyagok jövedékiadó-kedvezményét, de csak fokozatosan, hogy ezzel elkerüljék a hirtelen áremelkedést. (A védett ár, mint intézkedés esetében a kivezetésekor ilyentől nem kellett tartani.) A végleges ütemezésről a napokban döntenek.
