Vendégmunkások Magyarországon: óriási fordulat állt be, még a vietnámiaknak is búcsút inthetünk – ez áll a háttérben

Közel sem olyan intenzitású a vendégmunkások toborzása Magyarországon, mint a korábbi időszakban – ezt válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója, akit azok után kérdeztünk, hogy tavaly év végén jelentősen szigorított a vendégmunkás-foglalkoztatás szabályain a kormány. 

A katari vendégmunkás-szabályozást másolta le a kormány

„Nem szeretném, ha Magyarország vendégmunkásországgá válna, mint ahogy migránsországgá sem. Ezért nem engedjük be a migránsokat, és vendégmunkásokból is csak annyit, amennyire szükségünk van” – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi szokásos nemzetközi sajtótájékoztatóján a szigorítást, egyúttal elárulta, hogy a katari mintát másolták le, és a szabályozás lényege onnan jön.

Ennek keretében januártól megtiltották a vendégmunkások behozatalát olyan országokból, amelyek nem írnak alá külön megállapodást Magyarországgal, tehát csak azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható idehaza, amelyik országgal Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást köt.

Bár minden országnak adtak átmeneti időt, hogy megalkossák a visszafogadással kapcsolatos jogszabályt, tíz ország rögtön lekerült a listáról. A december 23-án megjelent jogszabály mellékletében aztán két országot említettek meg kivételként, Georgiát és Örményországot. Ezzel párhuzamosan a kvótát, amely meghatározza a harmadik országból érkező vendégmunkásoknak kiadható munkavállalási engedélyek számát, szintén jócskán visszavágták a korábbi 65 ezerről 35 ezerre.

Vendégmunkások: három országból jöhetnek, és ez így is maradhat

Nógrádi József arról is beszélt lapunknak, hogy a vendégmunkások toborzásának visszaesése annak is a következménye, hogy a cégek a jelenlegi stagnálásközeli gazdasági helyzetben kerülik a költséges megoldásokat. Másrészt a munkanélküliség fokozatos emelkedésével egyre több az elérhető, dolgozni akaró, releváns magyar jelölt is.

Ami az érintett országok körét illeti, az igazgató szerint a legutolsó törvénymódosítás egyértelműen fogalmaz:

• Grúzia,
• Örményország 
• és Fülöp-szigetek

rendelkezik kvótával, és bár sokan próbálkoznak, egyelőre kevés sikerrel.

Már az sem feltétlenül elég, hogy van-e a két ország közt megállapodás, mert emellett kell legyen egy olyan, az adott ország kormányzata által létrehozott iroda is hazánkban, amely intézi az adott munkavállalók összes igazolását, illetve ha lejár a tartózkodásuk, vagy az bármi más ok miatt félbeszakad, akkor a kiutazásukat és a visszafogadásukat is intézi. 

– tette hozzá Nógrádi József, aki szerint azért sem kell sürgősen lépni, mert még azok a vendégmunkások is, akik kvótával nem rendelkező országokból származnak, a már fennálló szerződéseikben szereplő időszakot (2 plusz 1 év) kitölthetik.

Két éve még 120 ezer vendégmunkás volt Magyarországon, a legtöbben a vietnámiak

Bár tavalyról még nincsenek pontos adatok, vélhetően hasonló számokat láthatunk, mint a szigorítás előtt, 2023-ban, amikor összesen 120 ezer külföldi volt jelen vendégmunkásként a magyar munkaerőpiacon. Ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, de voltak szerbek is nagyobb létszámban. A további 60 ezer fős harmadik országbeliek között

• a vietnámiak mintegy 16 ezren, 
• a Fülöp-szigetekiek kicsivel több, mint 10 ezren voltak,
• az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma pedig bőven 10 ezer alatt maradt.

Annak ellenére, hogy a szomszédos országokhoz képest a hazai foglalkoztatottságban elenyésző a részük, a kormány is lépni kényszerült a szigorítás irányába, ugyanis több helyen feszültséget okozott a jelenlétük. Ilyen volt például a 2024. januári eset, amikor a balassagyarmati dél-koreai Bumchun-gyárból olyan magyar munkavállalókat küldtek el, akik előtte betanították a vendégmunkásokat. (Az csak később derült ki, hogy az autóiparban jelentkező problémák miatt bekövetkező elbocsátási hullám nem csak a magyarokat érintette, a kiléptetett dolgozók között volt vietnámi, ukrán, kirgiz is.)

Ugyancsak a vendégmunkás-hisztéria áldozatai lettek a Fülöp-szigeteki buszsofőrök, akiket egy év huzavona után a fővárosi buszszolgáltató Arriva végül nem alkalmazott, helyette a szlovákiai Nyitrán kötöttek ki.

A HR-esek sem erőltetik a külföldi munkavállalók alkalmazását

A Trenkwalder  igazgatója úgy látja, akár tovább csökkenhet a vendégmunkások létszáma, ugyanis ha a stagnálás további elbocsátásokat hoz magával, a munkanélküliek számának növekedése automatikusan növelheti a hazai jelentkezők létszámát is, 

A másik oldalon viszont szerinte fontos szempont, hogy a hazai munkavállalók körében továbbra is magas a fluktuáció. Olyan munkakörök esetében, ahol a munkáltatók érdeke a nagyobb stabilitás megteremtése, a vendégmunkáskártya meghúzható: ők ugyanis olyan munkavállalók, akik legalább két évig stabilan a gyártásban vagy az adott szolgáltatásban tarthatók.

A munkaerő-kölcsönző cég igazgatója szerint igenis van annak előnye, hogy vendégmunkások is jelen vannak a gyártásban és a szolgáltatásban. Nemcsak azért, mert pótolják a hiányzó munkaerőt, hanem azért is, mert kicsit felrázzák a hazai munkaerőpiacot, a szó pozitív értelmében.

Szerinte a jól kiválasztott és előszűrt, dolgozni akaró, a munkájukra igényes dolgozók egy új munkakultúrát alakítottak ki sok helyen, ami a magyar dolgozók számára is követendő lett.