késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Meglepő ütemben csökken a boltbezárások üteme - de bizonyos üzletek továbbra is veszélyben vannak
Érdemben lassult a tavalyi év második felében a kiskereskedelmi boltok megszűnésének üteme, miután az első fél évhez képest harmadannyi üzlet zárt be – derül ki az MBH Elemzési Centrum friss ágazati riportjából.
Miközben Covid előtti szintre csökkent a boltbezárások üteme,
az iparcikk jellegű vegyes üzletek száma stabilizálódni látszik, a zöldségkereskedések azonban továbbra is veszélyben lehetnek.
A kiskereskedelemben a 2023-as inflációs sokk, illetve a megugró energiaárak miatt indult egy intenzívebb bezárási hullám, ám ez a tendencia mára jelentősen mérséklődött.
A kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó legfrissebb, 2024 második fél évére vonatkozó adatok alapján
a boltbezárások féléves üteme hirtelen a Covid előtti években megszokott szintre csökkent.
Benzinkutak nélkül számolva 2024 második fél évében 1217 üzlet zárt be, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent.
Negatív csúcsnak 2023 első fél éve számít, amikor csaknem 4,5 ezer üzlet szűnt meg az infláció okozta csökkenő kereslet és az ezzel egyidejűleg jelentkező megugró rezsiárak miatt.
A féléves csökkenés visszatérhet 1-2 százalék közé a prognózisok szerint, de erről biztosat csak az idei adatok ismeretében lehet majd mondani.
Tavaly a bezárt egységek több mint felét a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk, valamint a textil-, ruházati és lábbeli termék szaküzletek tették ki.
A legnagyobb javulást az iparcikk jellegű vegyes üzletek mutatták, hiszen míg 2023-ban 29 százalékuk szűnt meg, addig tavaly mindössze másfél százalékuk.
Zene-, videófelvétel szaküzletből már csak 70 üzemel, miután közülük csak minden harmadik tudott az elmúlt másfél évtizedben talpon maradni.
Romlott a helyzet a zöldség-, gyümölcsszaküzletek esetében: a 2023-as 7 százalékos megszűnési ráta tavaly 10,3 százalékra emelkedett. Esetükben
a legnagyobb nehézséget továbbra is az árérzékeny fogyasztók megtartása jelentheti, akik a kedvezőbb árakat keresve a diszkontokat és szupermarketeket részesíthetik előnyben.
A szupermarketek és diszkontok térnyerése egyébként régóta jellemző a kiskereskedelmi ágazatban, ahol 2005 óta
- az élelmiszer és nem élelmiszertermék jellegű üzletek összes alapterülete 1,3 százalékkal nőtt, vagyis lényegében változatlan maradt,
- míg az üzletek száma 40,5 százalékkal csökkent.
Az átlagos alapterület 70,7 százalékkal nőtt, vagyis az évek óta tartó koncentráció nyertesei a nagyobb alapterületű, jellemzően diszkont és szupermarket láncok – összegezte az MBH elemzés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.