Akkorát cikcakkozhatott a boltok forgalma a húsvét miatt, hogy az elemzők is dörzsölhetik a szemüket

„Iszonyatosan meg fogja rángatni a GDP-számokat egy technikai hatás. A húsvét idén nem márciusra, hanem áprilisra esett, emiatt a kiskereskedelmi forgalomban nagy rángás várható” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt hétfőn sajtóeseményen. Bár akkor különösebb információ nem volt arról, hogy pontosan mit is ért a tárcavezető a kiskereskedelmi forgalom és gazdaság hullámzó teljesítménye alatt, szerdára világossá vált, hogy lényegében megágyazott a pár nappal később érkező GDP-adatoknak.

Az első negyedévben ugyanis mindent várakozást alulmúlt a magyar gazdaság év eleji teljesítménye. Noha a kormány és a jegybank és az elemzők többsége is növekedést prognosztizált, ehelyett végül 0,2 százalékkal csökkent a kibocsátás negyedéves bázison, éves alapon pedig 0,4 százalékkal. A csalódást keltő számokról péntek reggeli szokásos interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki hangsúlyozta, hogy a kormány semmit sem ad fel az idei céljaiból, így Demján Sándor Programot és a két-és háromgyermekes anyák szja-mentességét végrehajtja.

Boltok forgalma: ilyen, amikor a statisztika közbeszól

A gazdaság gyengélkedésében a lassan már szokásossá váló okok, mint az ipar gyenge teljesítménye, a külső kereslet hiánya, vagy az erőtlen beruházási dinamika mellett most egy másik hatás is közbeszólhatott. Bár a KSH csak később, június 3-án közli a részletes adatokat, addig amíg azok nem derülnek ki, csak találgatni lehet, mindenesetre alapos a gyanú, hogy egy statisztikai hatásnak is nagy szerep volt, ez pedig a húsvét. Tavaly ugyanis márciusra esett, akkor az év egyik legerősebb forgalmát eredményezte a kiskereskedelmi forgalomban, ami értelemszerűen a GDP-bővülésben is meglátszott. Idén viszont átcsúszott áprilisra, így a tavalyi magas bázis márciusban visszahúzhatta a szektor teljesítményét.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek azt nyilatkozta a múlt héten, hogy a szaktárca számításai alapján március egészében nominálisan, tehát az inflációs hatástól nem megtisztítva csak 2–4 százalékkal nőhetett a kiskereskedelmi költések összege az előző év azonos időszakához képest, míg az áprilisi forgalomnövekedés akár 10–12 százalék is lehet.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű, mivel ezek nominális számok, valójában a május 7-én már az infláció hatásától megtisztított hivatalos adatokból fog kiderülni a tényleges forgalom. Az államtitkár szerint stagnálhatott, vagy akár negatív tartományba csúszhatott márciusban volumen. Áprilisban ugyanakkor a kiskereskedelmi statisztikában az idei év eddigi legdinamikusabb bővülését várja a minisztérium, akár 6–8 százalék körüli szinttel.

Kérdés, hogy a visszatérő infláció mennyire cincálta meg a kiskereskedelmet

Mindez azért is lényeges, mert tavaly ugyan a vártnál jóval rosszabb, 4 százalék helyett végül 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés, de lényegében egy dolog húzta a gazdaságot, a kiskereskedelmi forgalom és a belső fogyasztás, tehát most az első negyedévben pont ezt a húzóerőt nem láttuk. Ráadásul az sem véletlen, hogy kommunikációs szinten ennyire beleállt az infláció letörésébe a kormány azok után, hogy sokáig azt kommunikálta, hogy a „infláció földre került és ott is maradt”. Ennek azonban több oka van:

1. A jegybank hónapokkal korábban figyelmeztetett, hogy tavaly szeptember óta lelassult a világgazdaságban a dezinflációs trend, ami Magyarországra is negatív hatással van, tekintve, hogy a hazai infláció kétharmad részben importált infláció. 
2. Ha ez nem lenne elég, az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben a pénzpiacokon tőkekivonás kezdődött a fejlődő országokból, emiatt októbertől folyamatosan gyengült a forint. Már pedig a hazai deviza gyengülése és az infláció között ma sokkal nagyobb a kapcsolat, mint bármikor.

Mindezek hatására az infláció szeptembertől fokozatosan emelkedett a fogyasztói árindex, míg februárban el nem érte a 5,6 százalékos csúcsot. Ezt pedig a kormányt is cselekvésre késztette, emiatt döntött éppen az februári inflációs adatközléssel egy napon, március 11-én az árrésstop bevezetéséről, amely során 30 alapvető élelmiszer árrését maximálta 10 százalékban. Ugyanakkor nem világos, hogy a drágulás elmúlt hónapokban történő felfutása mennyiben hatott a boltok forgalmára, korábban épp ez okozta a fogyasztás látványos visszaesését.

– ismert el Nagy Márton, aki azt mondta, hogy azért segítenek az infláció letörésében a jegybanknak, hogy fogyasztást generáljanak. Az ugyanakkor szinte biztos, hogy az áprilisi adatokban már ott lesz a március 17-én életbe lépett árrésstop hatása. A KSH minden hónap 20. napjáig gyűjti be az adatokat, így a teljes hatás is áprilisban jelenhet meg. A várakozások szerint 4 százalékig is süllyedhet a drágulás, amit segített az is, hogy áprilisban jelentősen csökkentek az üzemanyagárak. Ez pedig természetes a boltok forgalmában is nyomot hagyhat.

Maradhatnak az árrésstopok, sőt, héten dönthet a kormány a kiterjesztésükről

Bár május végéig van hatályban az árrésstop, szinte biztosra vehető, hogy a kormány meghosszabbítja őket a nyár végéig, sőt, a héten arról is dönthetnek, hogy kiterjesztik-e további termékekre. Nagy Márton az április 17-i kormányinfón beszélt először arról, hogy vizsgálják az intézkedés kiszélesítését, így háztartási, pipere cikkek felé nézelődnek, mivel a szaktárca megítélése szerint ezek árrése is magas.

A kiterjesztés pedig az élelmiszereknél nagyobb kört érinthet, annyit tudni egyelőre, hogy 30 termék kategória van a nem élelmiszerlistán, ami mögött több ezer tétel található.