Elindult a túlsúlyos disznók felvásárlása, de vannak jogi bizonytalanságok a kártalanítás körül

Bízunk benne, hogy a ragadós száj- és körömfájást (RSZKF) – ami most nem járvány, hanem megbetegedéssorozat – ezen a szinten sikerül megfogni – mondta egy háttérbeszélgetésen Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Ha viszont járvány lesz belőle, az tényleg kezelhetetlen problémát jelent majd. A kérdést pedig az dönti el, hogy bekerül a vírus a vadállományba, vagy sem – tette hozzá. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján egyébként szerepel, hogy – a május 7-ei állapot szerint – eddig 2490 vadhúsmintát vizsgáltak RSZKF-re, és mindegyik negatív volt.

A MOSZ-elnök szerint most mindenki a járványkezeléssel van elfoglalva, közben viszont a teljes magyar állattartó ágazat válságban van, sok esetben a csőd irányába mozog. Ennek alapvető oka, hogy az exportpiacaink bezáródtak, amiért még csak el sem lehet ítélni a korlátozásokat hozókat, hiszen ilyenkor mindenki óvatos, egyben védi a saját piacait. 

Az Európai Unión belül egyébként elvileg működik a regionalizáció, vagyis ha az Európai Bizottság elfogadja a tagállami járványkezelést – ami megtörtént –, nem lehet kitiltani az érintett területeken kívülről származó termékeket. Csakhogy  most nem az a kérdés, hogy mit lehet, hanem az, hogy mennyire bíznak bennünk a vevőink. 

Az importőröket taszítja a ragadós száj- és körömfájás

A probléma ennél is súlyosabb az EU-n kívüli országok esetében, hiszen ott nincs regionalizáció, miközben a sertés- és a szarvasmarha-ágazat is jelentős piacokkal rendelkezik a harmadik országokban. A zárások miatt több mint százezer sertés torlódott fel a korlátozásokkal érintett területeken, a túltartás miatt rengeteg többletköltséget okozva a termelőknek, miközben

A sertéstartók kára ráadásul úgy keletkezett, hogy egy állományban sem volt RSZKF-vírus, és sok korlátozás alatt álló sertéstelep ráadásul földrajzilag is nagyon távol van a szarvasmarhatartó cégeknél keletkezett kitörések helyszínétől – tette hozzá. Erre a helyzetre jött rá az árrésstop, ami nemcsak a fogyasztói árakban fejti ki a hatását, hanem az év elején egyébként is alacsony szinten lévő termelői árakat nem engedi a „helyükre kerülni” – fogalmazott.

Még hiányoznak jogszabályok

A telepeken felhalmozódott túlsúlyos állatok „levezetésére” a miniszter be is jelentett egy konstrukciót – amelynek lényege, hogy a feldolgozó a piaci ár 60 százalékárt veszi meg a disznót az érintett területekről, a hiányzó 40 százalékot pedig hozzáteszi az állam. Ez a program már el is kezdődött, ami könnyebbséget jelent, az azonban bizonytalanságot szül a termelőkben, hogy az állami pénz kifizetésének egyelőre nincs meg a jogszabályi feltétele. Utóbbi nélkül kockázatos belemenni egy ilyen konstrukcióba, de most egyszerűen nincs más választásuk az érintett sertéstartóknak. Hasonlóképpen hiányzik a jogszabály az RSZKF-fel érintett, az állomány teljes felszámolásán áteső telepek számára beígért 100 százalékos kártalanításról is.

Arról viszont már megjelent a rendelet, hogy a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók anyagi támogatásban részesülhetnek a Bérgarancia Alapból azon munkavállalóik után, akiket az érintett gazdaságukban foglalkoztatnak. Az alapból azonban csak fizetésképtelenség esetén lehet támogatást igényelni, ami viszont a cég tartozásaként kerül nyilvántartásba. Ha viszont bejelentik a fizetésképtelenséget, automatikusan rossz adósként tartja nyilván a céget a hitelező bank rendszere, ami pedig az újraindulást segítő, és szintén beígért kedvezményes hitel igénylésekor jelent majd hátrányt. Ahhoz pedig, hogy a szintén ígért kártalanítás kiterjedhessen a Bérgarancia Alappal szemben fennálló adósságra is, ugyancsak rendeletmódosításra lenne szükség. A jogszabályi hiányosságok ellenére azért biztató, hogy a Nébih oldalán már látszik a kártalanítási igényekhez kapcsolódó felület.