Bízunk benne, hogy a ragadós száj- és körömfájást (RSZKF) – ami most nem járvány, hanem megbetegedéssorozat – ezen a szinten sikerül megfogni – mondta egy háttérbeszélgetésen Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Ha viszont járvány lesz belőle, az tényleg kezelhetetlen problémát jelent majd. A kérdést pedig az dönti el, hogy bekerül a vírus a vadállományba, vagy sem – tette hozzá. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján egyébként szerepel, hogy – a május 7-ei állapot szerint – eddig 2490 vadhúsmintát vizsgáltak RSZKF-re, és mindegyik negatív volt.
A MOSZ-elnök szerint most mindenki a járványkezeléssel van elfoglalva, közben viszont a teljes magyar állattartó ágazat válságban van, sok esetben a csőd irányába mozog. Ennek alapvető oka, hogy az exportpiacaink bezáródtak, amiért még csak el sem lehet ítélni a korlátozásokat hozókat, hiszen ilyenkor mindenki óvatos, egyben védi a saját piacait.
A magyar termékek kizárásához nem is feltétlenül kell szabályozás, sokszor az történik, hogy egyszerűen nem vásárolnak Magyarországról származó húst – arra hivatkozva, hogy azokat tőlük sem veszik meg.
Az Európai Unión belül egyébként elvileg működik a regionalizáció, vagyis ha az Európai Bizottság elfogadja a tagállami járványkezelést – ami megtörtént –, nem lehet kitiltani az érintett területeken kívülről származó termékeket. Csakhogy most nem az a kérdés, hogy mit lehet, hanem az, hogy mennyire bíznak bennünk a vevőink.
A probléma ennél is súlyosabb az EU-n kívüli országok esetében, hiszen ott nincs regionalizáció, miközben a sertés- és a szarvasmarha-ágazat is jelentős piacokkal rendelkezik a harmadik országokban. A zárások miatt több mint százezer sertés torlódott fel a korlátozásokkal érintett területeken, a túltartás miatt rengeteg többletköltséget okozva a termelőknek, miközben
az akár 180 kilósra is meghízott disznóknál már attól kell tartani, hogy már szó szerint nem férnek el a telepeken.
A sertéstartók kára ráadásul úgy keletkezett, hogy egy állományban sem volt RSZKF-vírus, és sok korlátozás alatt álló sertéstelep ráadásul földrajzilag is nagyon távol van a szarvasmarhatartó cégeknél keletkezett kitörések helyszínétől – tette hozzá. Erre a helyzetre jött rá az árrésstop, ami nemcsak a fogyasztói árakban fejti ki a hatását, hanem az év elején egyébként is alacsony szinten lévő termelői árakat nem engedi a „helyükre kerülni” – fogalmazott.
A telepeken felhalmozódott túlsúlyos állatok „levezetésére” a miniszter be is jelentett egy konstrukciót – amelynek lényege, hogy a feldolgozó a piaci ár 60 százalékárt veszi meg a disznót az érintett területekről, a hiányzó 40 százalékot pedig hozzáteszi az állam. Ez a program már el is kezdődött, ami könnyebbséget jelent, az azonban bizonytalanságot szül a termelőkben, hogy az állami pénz kifizetésének egyelőre nincs meg a jogszabályi feltétele. Utóbbi nélkül kockázatos belemenni egy ilyen konstrukcióba, de most egyszerűen nincs más választásuk az érintett sertéstartóknak. Hasonlóképpen hiányzik a jogszabály az RSZKF-fel érintett, az állomány teljes felszámolásán áteső telepek számára beígért 100 százalékos kártalanításról is.
Megsegíti az állam a ragadós száj- és körömfájás miatt az ólakban ragadt túlsúlyos disznók hizlalóit
A piaci árnál jóval alacsonyabban vásárolhatja fel a vágóhíd a ragadós száj- és körömfájás vírusa által érintett területről származó, de vérvizsgálattal igazoltan is egészséges sertéseket, a hiányzó összeget pedig az állam téríti meg a gazdálkodóknak – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Azt is elmondta, hogy minden forrás rendelkezésre áll a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezéshez.
Arról viszont már megjelent a rendelet, hogy a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók anyagi támogatásban részesülhetnek a Bérgarancia Alapból azon munkavállalóik után, akiket az érintett gazdaságukban foglalkoztatnak. Az alapból azonban csak fizetésképtelenség esetén lehet támogatást igényelni, ami viszont a cég tartozásaként kerül nyilvántartásba. Ha viszont bejelentik a fizetésképtelenséget, automatikusan rossz adósként tartja nyilván a céget a hitelező bank rendszere, ami pedig az újraindulást segítő, és szintén beígért kedvezményes hitel igénylésekor jelent majd hátrányt. Ahhoz pedig, hogy a szintén ígért kártalanítás kiterjedhessen a Bérgarancia Alappal szemben fennálló adósságra is, ugyancsak rendeletmódosításra lenne szükség. A jogszabályi hiányosságok ellenére azért biztató, hogy a Nébih oldalán már látszik a kártalanítási igényekhez kapcsolódó felület.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.