Az árrésstop nagy kérdése: készletezni, vagy sem?

„Tejnehéznek” is nevezhetnénk a hétfőn bevezetett árrésstopot, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerinti a harminc legnagyobb mértékű árcsökkenésen átesett termék között huszonöt a tejtermékek kategóriájából került ki. Ezek közül is tizenkettő natúr joghurt, kilenc pedig tejföl. A tejtermékek közül a „maradék” egy-egy vaj, túró, trappista sajt és 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej. A harmincas kategóriába bekerült második legnépesebb termékkör a sertészsíroké, ezeken kívül egy sütőmargarin fért még fel a listára. 

Érdekes megfigyelni azt is, hogy az árréstop hatására a legnagyobb áresésen átesett termék mindegyike brandtermék, vagyis nem a kiskereskedelmi láncok saját márkás árucikke. Ez is igazolja, amit az élelmiszer-feldolgozók a kötelező akciózás megszűnése utáni áremelkedések idején is kifogásoltak, hogy a brandtermékeken jóval nagyobb árrés volt.

Mit hoz a brandtermékeknek az árrésstop?

Az élelmiszeripari szakértők körében az ügyben egyetértés van, hogy a magasabb árréssel terhelt, így a legnagyobb mértékű árcsökkenésen átment brandtermékek forgalma az árrésstop bevezetésével nőhet, de kérdés, hogy mindez milyen mértékben jár együtt a saját márkás termékek forgalmának csökkenésével. Vagyis, a teljes termékkör hazai piac bővül-e, vagy ugyanakkora marad. 

Ugyancsak nincs vita abban, hogy rövid távon okozhat forgalomnövekedést az árrésstop, mégpedig elsősorban a jól tárolható termékeknél, mint például 

• az UHT-tej,
• az étolaj,
• a cukor,
• a rétes- és finomliszt, valamint a
• tőkehúsok. 

A legnagyobb mértékben csökkenő árú termékek körébe ugyan például a tőkehúsok – vagyis az árrésstopos termékek körébe bekerülő 

• sertéscomb,
• sertéskaraj,
• sertésoldalas és 
• sertéstarja 

nem kerültek be, de az árfigyelő adatai azt mutatják, hogy ebben a körben is jelentős az árcsökkenés. Például míg a KSH februárra 2620 forintos kilónkénti karaj- és 1990 forintos sertéscombárat mért, addig az árfigyelő adatai szerint a lédig karaj 1700 és 1920, a szintén nem csomagolt comb pedig 1560 és 1690 forint közötti kilónkénti áron került a húspultokba. Igaz karajból volt még 2400 forintos is, utóbbi az Auchanban. 

Nagy Márton keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem érdemes készletezni, mert május végéig tart az intézkedés. Az élelmiszerpiacon ugyanakkor van egy olyan várakozás is, amely szerint az árrésstopnak – csakúgy, mint annak idején az árstopnak – nem lesz vége a kilátásba helyezett május végi határidővel. Azt a kormány is jelezte, hogy a tavasz végén felülvizsgálja, indokolt-e még életben tartani az árrésstop intézkedését vagy kikoptak a boltokból az általa észlelt indokolatlan áremelések.  

A szakértők szerint mindenesetre inkább azok készletezhetnek a tárolható termékekből, akik arra számítanak, hogy csak május végéig tart az intézkedés.

Na de mi lesz a darált hússal?

A kiskereskedők számára egyébként vannak értelmezési kérdések. Az érintett harminc termékkategóriában egyaránt benne van a gyümölcsjoghurt és a natúr joghurt is, de vannak olyan ízesített termékek, amelyek nem tekinthetők gyümölcsjoghurtnak, mert a bennük lévő gyümölcstartalom nem éri el a minimálisan előírt arányt, viszont az ízesítés miatt nem is natúr.

Hasonló a helyzet a darált húsoknál, amelyek között vannak kevert húsokból készülők. Ilyenkor a kiskereskedő dönti el, hogy milyen szabályt alkalmaz, és egyelőre nincs precedens arra, hogy mi az, amit elfogadnak egy-egy ellenőrzésnél.