Durva tűzeseteket okoz az elhúzódó aszály – elgondolkodtató adatokat közölt a katasztrófavédelem

Rendkívüli szárazság és aszály tombol az országban, elég egy pillanat, és megvan a baj. Szinte nem telik úgy el egy nap sem, hogy ne riasztanák a katasztrófavédelem munkatársait tarló- és bozóttüzekhez. A Feol, a Fejér vármegyei hírportál annak járt utána, hogy a tűzesetek számait tekintve mennyire volt kirívó az idei időszak az elmúlt évek szabadtéri tüzeihez képest.

Bár Magyarország egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben, ennek ellenére továbbra is sok a szabadtéri tűz. Csak Fejér vármegyében jó néhány ilyen eset történt:

• Pénteken Móron nagyjából harminc hektár égett le, és egy kombájn is kigyulladt.
• Szerdán Ráckeresztúron szintén mezőgazdasági gép égett a tarlóval együtt.
• Még vasárnap történt a sárbogárdi tűz is, ahol tizenöt hektáron gabonatábla, három hektáron rét, kaszáló és MÁV vasúti töltés égett.

Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados a korábbi évek tapasztalatait ismertetve elmondta, hogy Fejér vármegye tűzoltóit 2024-ben 490, 2023-ban 350, 2022-ben pedig 664 alkalommal riasztották szabadban keletkezett tüzekhez.

Ehhez képest idén az első fél évben már több mint 270 ilyen esetnél avatkoztak be a tűzoltók, ebből csak júniusban 75 tűz keletkezett. Ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta több mint két szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat csak Fejérben, a júniusi hónapot tekintve ez brutális szám.

Sokáig elhúzódhat az aszály

Ráadásul az elmúlt napok eseményeit elnézve a július sem kecsegtet túl sok jóval. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint július 2-án, például Fejér vármegyében tizenkét helyszínen szabadban keletkezett tűzeseteknél avatkoztak be a tűzoltók.

„Nyáron gyakrabban csapnak fel a lángok a szabadban. A csapadékhiányos, aszályos időben kiszáradt vegetáció a rendkívüli hőséggel kísért időszakokban már a legkisebb szikrától és hőforrástól is meggyulladhat, szeles idő esetén pedig a legkisebb tűz is pillanatokon belül nagy területekre, akár épületekre is továbbterjedhet. A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, figyelmetlenségre vezethető vissza” – emelte ki a katasztrófavédelem szóvivője.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom van. Ennek értelmében tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, azok 200 méteres körzetében, a vasút és közút menti fásításokban és a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Továbbá a parlag- és gazégetés szintén nem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban. A növényzet mindenhol rendkívül száraz, ezért a szabadban sehol sem tanácsos tüzet gyújtani, utazásunk során se dobjunk ki cigarettacsikket az ablakon.

Nemcsak a tűz jelent életveszélyt

Szabó-Bisztricz Anett százados azt is kiemelte, hogy a hőségben szén-monoxid -esetek száma megugrik, a vármegyében tavaly az esetek ötöde nyáron történt.

„Több háztartásban egész évben nyílt égésterű, gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a meleg vizet, ezért a szén-monoxid veszélyével ezekben a háztartásokban nyáron is számolni kell. A nagy forróságban lecsökkenhet a kémény huzathatása, a kürtőben légdugó alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a kémény külső része a hőségben felforrósodik, míg az alsó, épületen belüli része hideg marad, és az ott lévő levegő beszorul. A füstgáz emiatt nem tud távozni, például akkor, amikor a vízmelegítőt használjuk. Ilyenkor az úgynevezett tökéletlen égés miatt szén-monoxid jön létre. Ezért a szén-monoxid-érzékelő nyáron is rendkívül fontos, lehetőleg a nyílt égésterű vízmelegítők mellé helyezzük el” – hangsúlyozta.