Ukrán korrupció: Zelenszkij látszatintézkedésekkel igyekszik megnyugtatni a Nyugatot
Perezagruzka (perezavantazsennya) – orosz (ukrán) szó, jelentése magyarul újraindítás. A nyugati hatalmak arra kérik Kijevet, hogy törölje el az ukrán korrupció elleni harcot koordináló két szervezet, a NABU és a SZAP bedarálását az állami struktúrákba, megszüntetve ezzel az EU-csatlakozás egyik alapfeltételét, a kormánytól független korrupcióellenes testületeket.
Ha ez nem történik meg, az EU vezetés komoly pénzügyi támogatásmegvonással torolja meg Kijev vonakodását.
Az ukrán korrupció továbbra is virágzik – ha Zelenszkijen múlik
Zelenszkij eddig érdemi lépést nem tett, utasította az illetékes, a NABU és a SZAP fölé rendelt állami szervezet vezetőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy „nem fogják bedarálni” a két korrupcióellenes testületet. Benyújtott ugyan egy törvényjavaslatot a parlamentnek, azonban ez csupán annyit írna elő, hogy az ukrán korrupcióellenes szervezetek a főügyészség alá kerülnek – annak vezetője pedig Zelenszkij szoros szövetségese.
Trump amerikai elnök ugyancsak egyfajta perezagruzkát, újraindítást követel Oroszországtól, hogy Moszkva 10-12 nap alatt állapodjon meg Kijevvel a harci cselekmények beszüntetéséről.
Ennek első „eredménye”: óriási ukrán (és a hírek szerint orosz) veszteségekkel, orosz „okosbombákkal” (KAB) porrá bombázott ukrán falu Szumi nagymegyében,
Ukrajna északkeleti részén. Az amerikai elnök következetlenségét jelzi: skóciai sajtóértekezletén felvillantotta, hogy Moszkvával üzletet köthet ritkafémvásárlásra.
Jön az újabb amerikai szankciós csomag, ezúttal India és Kína a célpont
Ha az Amerika által követelt ukrán–orosz megegyezés a következő napokban nem történik meg, az Egyesült Államok – pénzügyminisztériuma támogatásával – újabb, rendkívüli szankciós csomagot akaszt Oroszország nyakába.
Az előzőeken túl ebben az az újdonság, hogy akár az amerikai piacra behozni szándékozott vagy máshol, akár a saját országukban értékesítendő árucikkek értékének akár 100 százalékát róhatják ki azokra az államokra is, amelyek Oroszországgal kereskednek, kiváltképpen ha a főtilalom alá eső energiahordozókat, földgázt, kőolajat vásárolnak Moszkvától. Itt elsősorban Kínáról és Indiáról van szó. Washingtonnak mindkét állammal, de kiváltképpen Kínával komoly vitái vannak a kereskedelemben. Az amerikai–kínai gazdasági tárgyalások egyelőre nem hoztak számottevő eredményt.
Jövőre már bezuhan a kínai–amerikai kereskedelem
Jövőre és 2027-re a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok jelentős visszaesését jósolja az Observatory of Economic Complexity nevű agytröszt. A nagy nyertes Oroszország lehet, ahová Kína átterelheti a kieső amerikai forgalmat. Amerika kínai importja évi több mint százmilliárd dollárral eshet vissza – jósolja a nagy adatmennyiségek (big data) alapján modelleket készítő vállalat.
Tavaly a két világhatalom kereskedelmi forgalma óriási kínai többlettel zárult. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint
- az USA 2024-ben 438,9 milliárd dollár értékben importált árukat és szolgáltatásokat Kínából (ez 2,8 százalékos növekedés 2023-hoz mérten).
- Viszont a külkereskedelmi deficit elérte a teljes amerikai import mintegy kétharmadát, 295,4 milliárd dollárt.
- Ez az előző évhez mérten 5,8 százalékkal (16,3 milliárd dollárral) nőtt.
Moszkvát nem hatják meg az amerikai szankciók
Mint a The New York Times jelenti: az USA és Kína miniszteri szintű tárgyalásairól – noha az amerikaiak szerint konstruktív megbeszéléseket folytatott a Washington delegációját vezető Scott Bessent pénzügyminiszter kínai partnerével, a kínai miniszterelnök-helyettessel – mindaddig nem nyilvánítanak véleményt, amíg nem beszéltek Donald Trump elnökkel.
A Trump-féle határidődzsungelben az amerikai–kínai megegyezésre a végső dátum: 2025. augusztus 12.
Trump, az Egyesült Államok, az egész nyugati világ számára talán a legfogasabb kérdés a Moszkvának váratlanul lerövidített ultimátum: Trump az általa eredetileg meghatározott 50 napos határidőt lerövidítette 10-12 napra. Eközben nincsenek részletek. Sem a pontos feltételek, sem az esetleges büntetőszankciók részletei nem ismertek.
Oroszország – miként Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő jelezte – nem tulajdonít különleges jelentőséget Trump határidő-lerövidítésének.
Az orosz jegybank a napokban 20-ról 18 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat.
Ezt a Kreml-közeli sajtó az ukrajnai háborúban elért oroszországi katonai sikereknek, Oroszország gazdasági helyzete szilárdságának tudja be.
Trump nyert az EU elleni vámháborúban
Washington és az EU megállapodott a vámokról, azonban nehéz lenne ezt Ursula von der Leyen sikereként elkönyvelni. Először is az általános, 15 százalékos vám, amelyet az USA-ba bevitt EU-termékek után fizetni kell, elvben ugyanekkora áremelkedést, inflációs nyomást jelent. Továbbá
a 15 százalékkal megdráguló európai termékek az amerikai belső piacokon sokkal keményebb versenyfeltételek közé kerülnek.
Ulrike Malmendier, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, a Németországi Gazdasági Bölcsek Tanácsának tagja szerint a német gazdaság egésze roppant kedvezőtlenül fogja megérni a 15 százalékos vámemelést, és a bizonytalan, eddig 50 százalékos importvámmal küszködő német acél- és alumíniumexportőröknek is nehéz dolguk akad.
A legnagyobb dilemma azonban az, hogy nem tudni, miként fogja áthúzni, megváltoztatni gyakorlatilag az egész világkereskedelmet Amerika fenyegetése, hogy Moszkva és partnerei vonakodása esetén „borítja a bilit”, és akár 100 százalékos büntetővámmal vágja nyakon mind az oroszokat és azok illegális partnereit. Ha ez bekövetkezik, kiszámíthatatlan folyamatok indulhatnak meg, akár a katonai szférát is érintve.
