Ukrán korrupció: Zelenszkij látszatintézkedésekkel igyekszik megnyugtatni a Nyugatot

Perezagruzka (perezavantazsennya) – orosz (ukrán) szó, jelentése magyarul újraindítás. A nyugati hatalmak arra kérik Kijevet, hogy törölje el az ukrán korrupció elleni harcot koordináló két szervezet, a NABU és a SZAP bedarálását az állami struktúrákba, megszüntetve ezzel az EU-csatlakozás egyik alapfeltételét, a kormánytól független korrupcióellenes testületeket. 

Ha ez nem történik meg, az EU vezetés komoly pénzügyi támogatásmegvonással torolja meg Kijev vonakodását.

Az ukrán korrupció továbbra is virágzik – ha Zelenszkijen múlik

Zelenszkij eddig érdemi lépést nem tett, utasította az illetékes, a NABU és a SZAP fölé rendelt állami szervezet vezetőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy „nem fogják bedarálni” a két korrupcióellenes testületet. Benyújtott ugyan egy törvényjavaslatot a parlamentnek, azonban ez csupán annyit írna elő, hogy az ukrán korrupcióellenes szervezetek a főügyészség alá kerülnek – annak vezetője pedig Zelenszkij szoros szövetségese. 
Trump amerikai elnök ugyancsak egyfajta perezagruzkát, újraindítást  követel Oroszországtól, hogy Moszkva 10-12 nap alatt állapodjon meg Kijevvel a harci cselekmények beszüntetéséről. 

Ukrajna északkeleti részén. Az amerikai elnök következetlenségét jelzi: skóciai sajtóértekezletén felvillantotta, hogy Moszkvával üzletet köthet ritkafémvásárlásra. 

Jön az újabb amerikai szankciós csomag, ezúttal India és Kína a célpont

Ha az Amerika által követelt ukrán–orosz megegyezés a következő napokban nem történik meg, az Egyesült Államok – pénzügyminisztériuma támogatásával – újabb, rendkívüli szankciós csomagot akaszt Oroszország nyakába. 

Az előzőeken túl ebben az az újdonság, hogy akár az amerikai piacra behozni szándékozott vagy máshol, akár a saját országukban értékesítendő árucikkek értékének akár 100 százalékát róhatják ki azokra az államokra is, amelyek Oroszországgal kereskednek, kiváltképpen ha a főtilalom alá eső energiahordozókat, földgázt, kőolajat vásárolnak Moszkvától. Itt elsősorban Kínáról és Indiáról van szó. Washingtonnak mindkét állammal, de kiváltképpen Kínával komoly vitái vannak a kereskedelemben. Az amerikai–kínai gazdasági tárgyalások egyelőre nem hoztak számottevő eredményt. 

Jövőre már bezuhan a kínai–amerikai kereskedelem

Jövőre és 2027-re a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok jelentős visszaesését jósolja az Observatory of Economic Complexity nevű agytröszt. A nagy nyertes Oroszország lehet, ahová Kína átterelheti a kieső amerikai forgalmat. Amerika kínai importja évi több mint százmilliárd dollárral eshet vissza – jósolja a nagy adatmennyiségek (big data) alapján modelleket készítő vállalat. 

Tavaly a két világhatalom kereskedelmi forgalma óriási kínai többlettel zárult. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint 

• az USA 2024-ben 438,9 milliárd dollár értékben importált árukat és szolgáltatásokat Kínából (ez 2,8 százalékos növekedés 2023-hoz mérten). 
• Viszont a külkereskedelmi deficit elérte a teljes amerikai import mintegy kétharmadát, 295,4 milliárd dollárt. 
• Ez az előző évhez mérten 5,8 százalékkal (16,3 milliárd dollárral) nőtt. 

Moszkvát nem hatják meg az amerikai szankciók

Mint a The New York Times jelenti: az USA és Kína miniszteri szintű tárgyalásairól – noha az amerikaiak szerint konstruktív megbeszéléseket folytatott a Washington delegációját vezető Scott Bessent pénzügyminiszter kínai partnerével, a kínai miniszterelnök-helyettessel – mindaddig nem nyilvánítanak véleményt, amíg nem beszéltek Donald Trump elnökkel. 

Trump, az Egyesült Államok, az egész nyugati világ számára talán a legfogasabb kérdés a Moszkvának váratlanul lerövidített ultimátum: Trump az általa eredetileg meghatározott 50 napos határidőt lerövidítette 10-12 napra. Eközben nincsenek részletek. Sem a pontos feltételek, sem az esetleges büntetőszankciók részletei nem ismertek. 

Oroszország – miként Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő jelezte – nem tulajdonít különleges jelentőséget Trump határidő-lerövidítésének. 

Ezt a Kreml-közeli sajtó az ukrajnai háborúban elért oroszországi katonai sikereknek, Oroszország gazdasági helyzete szilárdságának tudja be. 

Trump nyert az EU elleni vámháborúban

Washington és az EU megállapodott a vámokról, azonban nehéz lenne ezt Ursula von der Leyen sikereként elkönyvelni. Először is az általános, 15 százalékos vám, amelyet az USA-ba bevitt EU-termékek után fizetni kell, elvben ugyanekkora áremelkedést, inflációs nyomást jelent. Továbbá 

Ulrike Malmendier, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, a Németországi Gazdasági Bölcsek Tanácsának tagja szerint a német gazdaság egésze roppant kedvezőtlenül fogja megérni a 15 százalékos vámemelést, és a bizonytalan, eddig 50 százalékos importvámmal küszködő német acél- és alumíniumexportőröknek is nehéz dolguk akad. 

A legnagyobb dilemma azonban az, hogy nem tudni, miként fogja áthúzni, megváltoztatni gyakorlatilag az egész világkereskedelmet Amerika fenyegetése, hogy Moszkva és partnerei vonakodása esetén „borítja a bilit”, és akár 100 százalékos büntetővámmal vágja nyakon mind az oroszokat és azok illegális partnereit. Ha ez bekövetkezik, kiszámíthatatlan folyamatok indulhatnak meg, akár a katonai szférát is érintve.