Háborúk és tőkepiacok: érdekes összefüggést figyelhetünk meg

A geopolitikai konfliktusok – legyen szó akár háborúkról, katonai műveletekről, területi igények hangoztatásáról vagy belpolitikai instabilitásról – olyan kockázati tényezők, amelyek jelentős hatással lehetnek a világgazdaság alakulására, miközben rendkívül nehézkes előre jelezni őket. 

Jelenleg is számos olyan forró pont található a világban, amely potenciálisan világméretű problémaforrás lehet:

• az orosz–ukrán háború már három éve velünk van, 
• a közel-keleti helyzet is egyre csak fokozódik,
• de nincs nyugalom a Távol-Keleten sem, idén az indiai–pakisztáni konfliktus borzolta a kedélyeket, 
• miközben a Dél-kínai-tengeren a katonai jelenlét növekedése észlelhető. 

Ez a helyzet sarkallta arra az MBH Befektetési Bank befektetéselemzői csapatát, hogy áttekintse az 1970-es évek óta kirobbant konfliktusok részvénypiacokra gyakorolt hatásait. A következőkben olvasható cikk ennek az elemzésnek az összefoglalása.

Háborúk és a tőkepiac a 2000-es évek előtt

Az 1973-as jom kippuri háború és az 1979-es iráni forradalom, majd az azt követő iráni–iraki háború az energiaárak elszállásához vezetett. A jom kippuri konfliktust követő arab olajembargó hatására az olajár négyszeresére ugrott, ami stagflációt eredményezett. A második olajválság szintén súlyos, bár némileg enyhébb gazdasági visszaeséseket okozott: az USA reál-GDP-je több mint 2 százalékkal csökkent a második olajválság alatt, míg az első során 3,2 százalékos volt a visszaesés. A részvénypiacok nagymértékben estek, az S&P 500 például 1972 és 1974 között közel 46 százalékot veszített értékéből, és a korábbi csúcsokat csak 1980-ra érte el ismét. A második olajválságra azonban jóval kisebb volt a reakció, „csupán” 21 százalékkal esett vissza az amerikai részvényindex.

Ezek a válságok nem kizárólag a konfliktusoknak, hanem az akkori monetáris politikai hibáknak is betudhatók: a Bretton Woods-i rendszer összeomlása, az infláció elleni hatékony jegybanki fellépés hiánya és a monetarista fordulat előtti bizonytalanság mind erősítették a negatív piaci reakciókat.

Az első öbölháború (1990–1991) és a 2003-as iraki háború során a részvénypiacok kezdetben ugyan mutattak némi esést, de a hadműveletek megindulásával és a katonai fölény nyilvánvalóvá válásával gyors pozitív fordulat következett be. A bizonytalanság csökkenésének hatására az S&P 500 mindkét esetben 15 százalékot meghaladó mértékben ralizott. Az olajárak rövid távú emelkedése ellenére a részvénypiacok rugalmasnak bizonyultak.

A 2010-es évek konfliktusai és a tőzsdék

Az arab tavasz (2011) – a Brent olaj árának 40 százalékos megugrását követően – szintén növelte a kockázatérzetet a befektetők körében. Ugyanakkor a tőzsdék eleinte ellenálltak a negatív híreknek, csak az európai adóságválság kirobbanása után fordultak le. Bár a politikai instabilitás, az energiapiaci zavarok és az európai válság kombinációja rövid távon negatív hatásokat eredményezett, ezek nem tartottak sokáig.

A 2014-es krími konfliktusnak a piacokra gyakorolt hatása korlátozott volt: bár az európai tőzsdék mérsékelten estek, gyorsan korrigáltak. Az USA gazdaságára alig volt hatással, miközben Oroszországban a szankciók és az alacsony olajárak recessziót eredményeztek. A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború már szignifikánsan nagyobb mértékben érintette a régiós és részben a globális piacokat is. A háború első heteiben a nyugati részvényindexek (MSCI World, S&P 500, DAX) 8–15 százalékos eséseket szenvedtek el, míg az Oroszország felé nagyobb kitettséggel rendelkező lengyel WIG és a magyar BUX index 15–20 százalékkal zuhant. Az orosz MOEX index kereskedését felfüggesztették, majd újranyitáskor 40 százalékot zuhant.

Az orosz energiafüggőség kényesen érintette Európát, energiaválságot és drasztikus inflációt hozott magával. Az EU GDP-növekedése 2023-ra gyakorlatilag stagnálássá lassult. Magyarország esetében az infláció 25 százalék fölé nőtt, a forint gyengült, a reálbérek csökkentek. Ukrajna gazdasága több mint 30 százalékkal zsugorodott, miközben Oroszországot a szankciók sújtották.

Elsősorban talán azt, hogy a piacokat nem maga a háború ténye, hanem az azt körüllengő bizonytalanság viseli meg inkább (ahogy láttuk, gyakran a konfliktust megelőzően esik a részvénypiac, a hadműveletek megindítását követően viszont visszapattannak a tőzsdék). A legnagyobb hatást a hadban álló felek és a közvetlenül érintett régiók szenvedik el, ugyanakkor az energiaárak emelkedése világszinten is jelentős negatív hatásokat válthat ki.