késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Reménysugár: újra nőhetett a magyar gazdaság teljesítménye
Szerény növekedésre lehetett képes a második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye az év eleji megbicsaklás után – mondta a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője. Az első negyedév finoman szólva se sikerült jól a magyar gazdaságban, hiába várta a repülőrajtot és a dinamikus növekedést a kormány, a Központi Statisztikai Hivatal csalódást keltő számokat közölt: a GDP éves viszonylatban 0,4 százalékkal, míg háromhavi alapon 0,2 százalékkal csökkent. Habár csak július 30-án közli a KSH az előzetes második negyedéves adatokat, áprilisról és májusról is több termelési adat ismert, ezek alapján pedig már lehet számolgatni.
Magyar gazdaság: újra növekedhetett a kibocsátás
Nagy János végleges számokat nem tudott mondani, mivel májusról egyedül csak az építőipari termelés adatai ismertek, júniusról pedig semmilyen adat nincsen, de most az látszik, hogy valamilyen életjelet adhatott magáról a magyar gazdaság
Negyedéves alapon enyhe plusz, ami kirajzolódik, 0,2-0,3 százalékos GDP-növekedés lehetett a teteje
– mondta az elemző, aki úgy kalkulált, hogy a rosszabbik esetben, ha csak 0,2 százalékkal bővült a kibocsátás, az pont stagnálásra lenne elegendő éves viszonylatban. Ugyanakkor még érdemben befolyásolja a végső adatot a munkanaphatás. Mivel a második negyedévben eggyel kevesebb munkanap volt, így a nyers adat emiatt mínuszos is lehet. A 0,2 százalékos, tehát kisebb negyedéves alapú növekedés esetén a nyers adat 0,2 százalékos GDP-csökkenést jelentene.
Az Erste elemzője szerint persze fontos választóvonal, hogy nulla, pozitív vagy negatív lesz-e a növekedés, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy továbbra is stagnál a magyar gazdaság.
Szerinte nem nagyon látszik olyan tényező, amely veszélybe sodorná ezt az állítást. A termelési adatokból az derül ki, hogy hiába indította jól a negyedévet a kiskereskedelem és az ipar, májusban rosszabb számok jöttek ki, amelyek lenullázták az áprilisi bővülést. Ami viszont most mindenképpen pozitív, az az építőipar teljesítménye, az ágazat két hónap alatt 8 százalékkal növekedett. Viszont nagy kérdés még a szolgáltatások és a mezőgazdaság, amelyek teljesítményét most nehéz megbecsülni. Korábban a szolgáltatások húzták a növekedést, azonban a májusi adatok csak fokozták a kérdőjeleket.
Mindenesetre Nagy János szerint a bizalmi indexekre lehet leginkább hagyatkozni, de azok se változtatnak az összképen, sőt, van olyan terület, amely inkább még lefelé fordult az első negyedévhez képest. Ezek alapján az Erste elemzője úgy látja, hogy a 0,8 százalékos idei növekedés is egyre inkább optimistának tűnik, szerinte az is jó lenne, ha egyáltalán pluszban tudna maradni. A problémát abban látja, hogy a fogyasztás növekedése arra elég, hogy a gazdaság stagnáljon, miközben a külső kereslet oldaláról továbbra nem látni biztató jeleket. A vámháború okozta bizonytalanság szerinte nemcsak a második negyedévre nyomja rá a bélyegét, hanem a harmadik negyedévre is, emiatt minden tolódik.
Elkerültük a technikai recessziót
A második negyedéves növekedés ugyanakkor azt jelenti, hogy ebben a negyedévben elkerülhette a technikai recessziót a magyar gazdaság, amibe az elmúlt három évben kétszer is belecsúszott. Technikai recesszióról akkor beszélünk, ha két egymást követő negyedévben is csökken a GDP. Ez másodjára éppen a tavalyi második negyedévben jött össze, azaz most elvileg a bázisnak is segítenie kellene a növekedés felpattanását.
Fontos megjegyezni, hogy ugyan az április és június közötti három hónap teljesítménye várhatóan nem lesz kiugró, de az év elején – amikor még élt a remény, hogy az idei GDP-növekedés erős lehet – se vártak az elemzők robusztus bővülést erre az időszakra.
A Magyar Nemzeti Bank is úgy számolt, hogy a második negyedévben éves alapon valamennyivel egy százalék fölött bővülhet a gazdaság, és csak az év második felétől kezdve válik dinamikussá az emelkedés.
Épp ezért volt fájó az év eleji megbicsaklás, ami a makropályát is úgy, ahogy van, átírta, ezek után pedig a 3 százalék fölötti növekedés a jövőbe tolódott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy temetni kellene a magyar gazdaságot, a 2026-os növekedés is nagyban függ attól, hogy a következő hónapokban tud-e magasabb fokozatba kapcsolni a gazdaság, azaz végre kitör-e a stagnálásból, amelyben három éve beleragadt.
Perlusz László: csalódottak a vállalkozók
Csalódottságának adott hangot a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint továbbra sincs érdemi gazdasági növekedés, ráadásul a vállalkozók csalódottak, mivel nem erre számítottak.
A gazdaságpolitika irányítói és mi is abban reménykedtünk, hogy idén lesz egy kis elmozdulás. A nemzetközi politikában is lesz egy kis enyhülés, az orosz–ukrán háborúban belátható időn belül, ha béke nem is, de legalább egy fegyverszünet. Ehhez képest semmi nem jött össze
– fogalmazott Perlusz László, hozzátéve, hogy ezt tetézte Donald Trump amerikai elnök vámháborúja, ami sújtja az egész világot, beleértve Európát és Magyarországot. A VOSZ főtitkára szerint még a gyengébb első negyedév után is úgy voltak vele, hogy majd a második negyedév jobb lesz, és majd látszik valami.
Szerinte ebből semmi nem látszik, a vállalkozók pedig azért is csalódottak, mert a tavalyi bérmegállapodás is dinamikus növekedésre épült, ám ennek nem látszanak az alapjai.
Perlusz László beszélt a VOSZ-barométer legutóbbi, második negyedéves felméréséről is, amelyből az derül ki: nagyon elöl szerepel a vállalkozók problématérképén, hogy a bevételi tervük nem fog teljesülni. Márpedig ha ez így van, akkor nem fognak beruházni és bért emelni sem. A VOSZ főtitkára nem állítja, hogy minden kilátástalan, vagy hogy összeomlás lenne, de szerinte nem javultak, hanem inkább romlottak a kilátások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.