késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hasít a magyar élelmiszerexport, de még szervezettebbé kell válnunk
Tavaly 2,5 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek euróban számolt exportértéke, míg az importé 1,4 százalékkal mérséklődött, ami az egyenleg 13,1 százalékos javulását hozta magával – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A kivitel 13,732 milliárd eurót, a behozatal pedig 9,717 milliárd eurót tett ki, így az agrár-külkereskedelem aktívuma 4,015 milliárd volt, 464 millió euróval több, mint 2023-ban. Eközben a feldolgozott készítmények aránya tovább emelkedett.
A termékek zömében nőtt a kivitel
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 15 exportértéke emelkedett 2024-ben az előző évhez viszonyítva. Legjobban a különböző ehető készítmények árbevétele nőtt, itt 149,8 millió eurós a többlet 2023-hoz képest. Az ital, szesz, ecet árucsoport exportértéke 95,2 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A gabonafélék exportárbevétele 74,1 millió euróval lett magasabb, amivel 1,782 milliárd euróra nőtt. A napraforgómag, valamint a repcemag exportnövekedésének köszönhetően az olajos magvak exportértéke is növekedett, 58,9 millió euróval bővült, és elérte a 671,4 ezer eurót.
A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport esetében történt, ahol az exportérték 142,8 millió euróval (13,7 százalékkal) 896 millió euróra csökkent a napraforgómag-olaj visszaesése miatt. A húsfélék exportárbevétele 59,5 millió euróval maradt el a 2023. évi szinttől.
Importoldalon a 24-ből 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben. A legjobban a kakaókészítményeké, 83,5 millió euróval, 671,4 ezer euróra. Legnagyobb mértékű csökkenés a gabonaféléknél volt 2023-hoz képest, 239,8 millió eurós.
Az agrár-külkereskedelem pozitív irányba mozdult tavaly, szerkezete nem mutat trendfordulatot, és stabil a partneri kör is
– mondta a Világgazdaságnak az adatokat értékelve Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ Elemzés vezető agrárszakértője. A forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítottuk 2024-ben, és pozitív, hogy ennek 1,5 százalékos növekedését meghaladta a harmadik országokba irányuló kivitel 8,3 százalékos bővülése.
A piaci változásokat is mutatja az agrár-külkereskedelem
Mint felhívta a figyelmet,
a feldolgozottsági fok tovább emelkedik, de sajnos az importban is, ami jelzi, hogy az élelmiszeripari pályázatoknak mekkora jelentőségük van.
A feldolgozás hatékonyságának és versenyképességének javulása ugyanis maga után húzza a beszállítókét is.
A szakértő meglátása szerint az élelmiszer-külkereskedelmi összkép pozitív, stabil alapokra lehet helyezni a fogyasztói elvárásokra építő értékláncokat. A fejlett piacokon a fogyasztók az élelmiszer-vásárlásaikkor leginkább
- a fenntarthatóságot,
- a természetes összetevőket és
- a termék egészséges életmódba illeszthetőségét
várják el, de a jó ár-érték aránynak és a versenyképes árnak is meg kell jelennie. Fórián Zoltán szerint ugyanakkor ezeket a célokat a megváltozott klíma, a szűkös munkaerő-kínálat és az uniós támogatáspolitika fölött gyülekező fellegek közepette csak az integráció jóval magasabb szintjén lehet elérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.