Az első fél évben az átadott lakások száma elmaradt az egy évvel korábbitól, az engedélyezetteké viszont jóval több volt. Összesen 5129 új lakás épült, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentéséből. Az adatban még nem érzékelhetők az Otthon Start Program hatásai.
A lakásépítések alakulását a gazdasági helyzet, a jövedelmi viszonyok befolyásolják, azonban a kedvező és kedvezőtlen folyamatok is csak jelentős késleltetéssel jelennek meg a területen, mivel a lakások felépítése a tervezéstől kezdődően hosszabb időtávot vesz igénybe – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Hozzátette, hogy a lakásépítések számának csökkenése is ebből kifolyólag
Molnár szerint azonban a kiadott építési engedélyek alapján már éles fordulat látható, de idő kell ahhoz, hogy ez az emelkedés az átadott lakások számában is lecsapódjon. A kormányzati intézkedések közül a Lakhatási Tőkeprogram hatása az építési engedélyekben már részben megjelenhetett, az első átadásokra, a projektek jellege miatt, csak a jövő évben kerülhet sor.
„A többi bejelentett intézkedés ugyanakkor közvetlenül a keresleti oldalt élénkíti. Habár a CSOK vagy az Otthon Start Program kedvezményes hitele is felhasználható új lakás építésére, az igénybe vevők döntő része inkább használt lakás megvásárlására fordíthatja. A kereslet élénkülése ugyanakkor a fejlesztőket is arra ösztönözheti, hogy bővítsék a kínálatot, a lehető leggyorsabban elkészüljenek az új lakások” – emelte ki a vezető elemző.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint érdemes megnézni az új lakások területi eloszlását. A lakosság továbbra is keresi a jobban prosperáló régiókat, így mindössze két olyan terület volt, ahol tudott növekedni az első fél évben az új lakások száma: Pest megyében 1,0, a Nyugat-Dunántúlon 5,7 százalékkal. A közgazdász úgy véli, hogy ha a fővárosban van megfizethető kínálat, akkor ennek lesz kereslete is, hiszen ez a gazdasági és kulturális lehetőségek miatt vonzó helyszín. A fővárosi lakhatási helyzet javulása kiemelkedő fontosságú lenne, így lényeges, hogy ezekből az engedélyekből ténylegesen lakás is legyen.
Regős kiemelte, hogy a megnövekedett engedélyszám a lakhatási tőkeprogrammal és az Otthon Starttal együtt elősegítheti, hogy előbb-utóbb bekövetkezzen a várva várt fordulat a lakásépítések tekintetében. Az elemző szerint az Otthon Start programnak akkor van igazán értelme, ha hozzájárul új lakások építéséhez, nem pedig az árakat emeli. A magas engedélyszám azt mutatja, hogy ehhez a kínálati oldal meglehet (ezt serkenti a tőkeprogram is), ehhez kapcsolódik a hitellel a kereslet – persze ettől a kettő egyensúlya még törékeny, a lakásárak csökkenő pályára biztosan nem fognak állnak, a lényeg inkább a minél kisebb árnövekedés lenne. A lakásépítések számának emelése nemcsak a GDP szempontjából fontos, de a demográfiai folyamatok érdekében is kívánatos lenne.
Az építési kedv növekedése leginkább annak köszönhető, hogy a fejlesztők az első fél évben megszerzett engedélyekkel még a tavalyi szabályok alapján építhetnek lakásokat. A korábbi szabályokat a beruházók a költségek szempontjából kedvezőbbnek ítélik meg – jegyezte meg Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Úgy látja, hogy az Otthon Start program további lendületet adhat az újlakás-építéseknek. Az Ingatlan.com információi szerint a fővárosban 4-5 ezer olyan lakás épülhet meg a közeljövőben, amelyek megfelelnek a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátjának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.