Ítéletet mondott a nagy amerikai hitelminősítő Magyarországról, itt a döntés: így látják a gazdaság helyzetét a Tisza-kormány alatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovábbra is befektetésre ajánlja a magyar államkötvényeket a Standard & Poor’s. A nemzetközi hitelminősítő intézet péntek este, a tőzsdezárást követően kiadott közleményében megerősítette a szuverén magyar államkötvények besorolását, amelyekre így továbbra is a BBB mínusz besorolást tart érvényben negatív kilátás mellett. Ez a befektetésre ajánlott sáv legalja, tehát egy kilátásrontás vagy leminősítés már a bóvli kategóriát jelentené.
Ítéletet mondott a nagy amerikai hitelminősítő Magyarországról, itt a döntés: így látják a gazdaság helyzetét a Tisza-kormány alatt
A véleményükben azt írják, hogy Tisza-kormány előrelépéseket fog elérni a 2026-ban várható, mintegy 6,5 milliárd euró összegű RRF-kifizetésekhez kapcsolódó mérföldkövek teljesítésében és a jogállamisági reformok végrehajtásában. A végrehajtási időkeret azonban szűkül, és Magyarország alapvető költségvetési helyzete romlik.
A szűkös időkeret és a magyar államháztartás kilátásainak romlása miatt negatív minősítési kilátásunkat fenntartottuk
– indokolják a negatív kilátást. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a Tisza-kormány, amely jelentős többséggel rendelkezik a parlamentben, csak néhány hete van hatalmon, és máris jelzett egy sor politikai irányváltást, amelyek közül a legfontosabb Magyarország szándéka, hogy 2030-ra csatlakozzon az euróövezethez. Szerintük Magyarország mint kis, nyitott gazdaság számára, amely szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol az EU-val, a jobb koordináció és a politikai intézkedések EU-partnerekkel való összehangolása felé történő elmozdulás potenciálisan nagy előnyökkel járhat a fizetési mérlegre, a növekedésre és a költségvetési teljesítményre nézve.
Bár az EU-val való kapcsolatok alakulása javul, a hitelminősítő szerint Magyarország államháztartásának kilátásai romlanak.
2026-ra az államháztartási hiány várhatóan a GDP 6,75 százalékára emelkedik a választás előtti kiadások miatt, ideértve a célzott támogatásokat és a háztartások energiafogyasztására vonatkozó adókedvezményeket is. Ezeknek a fiskális ösztönzőknek a visszavonása politikai kihívást jelenthet, különösen ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is ténylegesen zárva marad, és ezzel meghosszabbodik a magas globális olaj- és gázárak időszaka.
Arra számítanak, hogy 2026 folyamán tisztázódnak a kormány konkrét fiskális elképzelései, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy eldőljön, képes-e a kormány hatékonyan kezelni költségvetési pályáját az EU túlzott hiányra vonatkozó eljárásának követelményeivel összhangban. Előrejelzésük szerint az államháztartási hiány csökkenni kezd, de 2027-ben továbbra is magas szinten, 5,25 százalékon marad.
A gazdaság helyzetével kapcsolatban azt írják, hogy Magyarország makrogazdasági és költségvetési helyzete az energiafüggő gazdasága miatt továbbra is érzékeny a külső sokkokra. Magyarország olaj- és gázimportjának több mint 90 százaléka Oroszországból érkezik, az Ukrajnán, Bulgárián és Szerbián átvezető gázvezetékeken keresztül. A múltban Magyarország piaci árakhoz képest kedvezményes áron jutott hozzá ezekhez az importárukhoz, de a cég tudomása szerint az árképzési rendszer kétoldalú tárgyalások tárgyát képezi.
Ezeknek az importoknak a költségei jelentősen befolyásolják a magyar költségvetési eredményeket, mivel az előző kormány számos energiatámogatást és árplafonrendszert vezetett be, amelyek növelték az államháztartás és az állami tulajdonú vállalatok működési hiányát. Magyarország importfüggősége azt jelenti, hogy viszonylag energiaigényes feldolgozóipari ágazatai érzékenyek a globális energiapiacok alakulására.
Progresszív adórendszert vezethet be a Tisza
A hitelminősítő tudomása szerint a kormány a következő néhány hónapban kívánja bemutatni a jelenlegi költségvetési helyzetről készült átfogó elemzését. „Tekintettel a választás előtti jelentős kiadásokra – amelyek között szerepelt a 14. havi nyugdíj bevezetése, az új lakáscélú támogatások, valamint a személyijövedelemadó-mentességek többéves bevezetése –, a költségvetési kiindulási helyzetet kihívásokkal telinek tartjuk. Úgy véljük, hogy a költségvetési javulás 2027-ben válik majd láthatóvá, például az összes jelentős állami szerződés bejelentett kiadási felülvizsgálatának, a profi sportra és a politikai üzenetekre fordított kiadások racionalizálásának,
valamint a vagyonadó bevezetésének és a jövedelemadó progresszív elemeinek kiterjesztésének köszönhetően.
Ezenkívül elismerik a kormány azon terveit, hogy fokozatosan megszünteti a piacot torzító ár- és haszonkulcs-korlátozási rendszereket, ami véleményük szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat. Ezek a tervek elősegíthetik egy kiszámíthatóbb, befektetőbarátabb környezet kialakulását is, előkészítve a strukturális feltételeket az új kormányzat kijelentett céljához, az euró 2030-ig történő bevezetéséhez – állapítják meg.
Előrejelzésünk szerint Magyarország reál-GDP-je 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal fog növekedni, amit a belföldi kereslet, az export fellendülése és a javuló bizalom fog ösztönözni.
A magánfogyasztás a javuló bizalom és a növekvő bérek miatt továbbra is az egyik fő hajtóerő marad. A 2027–2029 közötti időszakban átlagosan 2,3 százalékos növekedéssel számolnak, bár a globális kereslet ingadozásai és az energiaárak alakulása miatti külső bizonytalanságok továbbra is kockázati tényezők maradnak.
A jelentős külföldi közvetlen befektetések bővítették Magyarország elektromosjármű- (EV) és akkumulátorgyártási ágazatait, és 2026–2027-ben új gyártókapacitások lépnek üzembe. Ugyanakkor ezeknek az ágazatoknak az exportkapacitás-növelő és ipari szinergiateremtő képessége nagymértékben függ a külső kereslettől. Jelenleg az e szektorokba történő további beruházásokat veszélyezteti az európai EV-kereslet gyengülése, a globális kereskedelmi feszültségek alakulása, valamint a magyar munkaerőpiac egyes területein jelentkező strukturális hiányok. Az EV-klaszteren túl a középtávú növekedés továbbra is függ Németország gazdasági teljesítményétől, a globális kereskedelmi vámtarifák alakulásától, valamint a geopolitikai feszültségek energia- és importárakra gyakorolt hatásától.
Strukturális sebezhetőséget jelent az orosz energiafüggőség
A Standard & Poor’s szakértői úgy vélik, hogy az orosz energiától való függőség továbbra is strukturális sebezhetőséget jelent. A magyar gazdaság továbbra is energiaigényes, és jelentős mennyiségű nyersolajat és földgázt importál Oroszországból. A diverzifikációs törekvések közé tartozik
- az Adria cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) projekt,
- az összekötő vezetékek korszerűsítése,
- a paksi atomerőmű bővítése,
- valamint az Engie-vel kötött hosszú távú LNG-szerződés.
Ezek az intézkedések csökkenteni fogják Magyarország orosz energiától való függőségét, azonban az üzembe helyezés ütemezése korlátozza majd a megvalósítás ütemét. A közel-keleti háború miatt bekövetkező súlyosabb vagy hosszabb ideig tartó energiapiaci zavarok hátráltatnák Magyarország növekedését, fizetési mérlegét, inflációját és költségvetési eredményeit.
Úgy véljük, hogy a tartósan magasabb globális nyersolaj- és regionális gázárak kedvezőtlen forgatókönyvei esetén a magyar makrogazdasági és költségvetési kilátásokra gyakorolt hatás jelentős lehet
– figyelmeztet a hitelminősítő.
Az infláció kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy miután 2025-ben átlagosan 4,4 százalékot tett ki, a harmonizált fogyasztói árindex áprilisra 2,1 százalékra csökkent, mivel az élelmiszerárak és a szolgáltatások költségei mérséklődtek, emellett az üzemanyag-szabályozás semlegesítette a közel-keleti konfliktusból eredő emelkedő olajárak hatását. Ezt a lassulást tovább erősítette a forint 7 százalékos felértékelődése, amely ellensúlyozta a belföldi kereslet és a bérek által kiváltott inflációs nyomást.
Ugyanakkor az üzemanyag- és energiaárakra vonatkozó árplafonok, más haszonkulcs-korlátozó intézkedésekkel együtt, eltakarják az árak alapvető alakulását. A kiskereskedelmi, banki, távközlési és gyógyszeripari szektorokban bevezetett haszonkulcs-korlátozó intézkedések a becslések szerint körülbelül 1,6 százalékponttal csökkentik a fogyasztói árindexet. Az új kormány kijelentette, hogy egyelőre fenntartja a különböző árplafonokat. Ezek eltörlése az árak emelkedéséhez vezetne. A magas bérnövekedés és a korábbi expanzív fiskális politikák tovább növelik az infláció emelkedésének kockázatát, amely becslésük szerint 2026-ban még átlagosan 3,5 százalék lesz, majd 2027-ben 4,25 százalékra gyorsul, mielőtt 2028-ban és 2029-ben enyhülne.
Jövő héten jöhet még a Fitch Ratings
A múlt héten Moody’s hitelminősítő intézet ugyancsak megerősítette a magyar államkötvények besorolását, ugyanakkor ez várható jövő héten is. A Fitch Ratings pont egy hét múlva, péntek este teszi közzé az ítéletét a magyar gazdaságról. Ezzel az idei első felülvizsgálati kör lezárul.
