Magyar Péter nekiment a Master Goodnak: „Nem kétszázezres fizetést kellene adni a magyaroknak, ne fenyegessenek!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kormány nem enged a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorításából még akkor sem, ha egyes vállalatok emiatt beruházások elhalasztásával fenyegetőznek – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A kormányfő újságírói kérdésre reagált arra, hogy a Master Good vezetése a napokban arról beszélt: ha nem tudnak külföldi munkavállalókat alkalmazni, leállíthatják a tervezett, 120 milliárd forintos gyárépítést.
Magyar Péter: Nem szeretném, ha a kormányt fenyegetnék
Magyar Péter élesen bírálta a vállalat álláspontját. „Olvastam a véleményeket és a fizetett cikkeket is, akár az Indexen jelentek meg, akár máshol. Az Index jó felület erre, ott korábban a kormány fizetett hazug cikkeket, most esetleg más” – mondta.
A miniszterelnök szerint különösen visszás, hogy éppen egy olyan cégcsoport kritizálja a kormány intézkedését, amely az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesült.
„Az a cégcsoport panaszkodik, amelynél össze sem tudom adni hirtelen, mennyi állami támogatást kapott” – mondta Magyar Péter.
A kormányfő arra is kitért, hogy álláspontja szerint a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása mögött sok esetben nem valós munkaerőhiány, hanem bérverseny áll. Szerinte a vállalatoknak először a magyar dolgozók megtartására kellene koncentrálniuk, és például nem kétszázezer forintot kéne fizetni a hazai munkaerőnek.
„Ha a tavalyi 25 milliárd forintos profit 1,5 milliárddal kevesebb lett volna, akkor tudtak volna annyi fizetést adni a magyar dolgozóknak, hogy azok ne menjenek külföldre dolgozni egy hasonló gyárba” – jegyezte meg. Hozzátette: a kelet-magyarországi térségből érkező visszajelzések alapján sokan nem azt tapasztalják, hogy ne lenne elérhető magyar munkaerő.
„Nem szeretném, ha a kormányt fenyegetnék, és a magyar embereket” – üzente a vállalatnak.
Fordulat történt: kitálalt a 350 milliárdos magyarországi beruházás tulajdonosa – ez a teljes igazság arról, hogy elviszi-e az óriásgyárat
A Master Good Csoport szerint a külföldi dolgozókra nem az alacsonyabb költségek , hanem a hazai munkaerőhiány miatt van szükség egyes fizikai munkakörökben. A Master Good szerint a vendégmunkások foglalkoztatása drágább, azonban a megfelelő munkaerő hiánya a tervezett beruházásokat, az export bővítését és a magyar munkahelyek megőrzését is veszélyeztetheti.
A Master Good szerint nincs elég magyar munkavállaló
A vita előzménye, hogy ifjabb Bárány László, a Master Good ügyvezető igazgatója egy interjúban arról beszélt: a társaság hosszú távú fejlesztési tervei veszélybe kerülhetnek, ha a kormány jelentősen korlátozza a külföldi munkavállalók alkalmazását.
A vállalatvezető szerint a probléma nem az alacsony bérekből fakad, hanem abból, hogy bizonyos munkakörökbe egyszerűen nem találnak elegendő magyar jelentkezőt. A cég jelenleg több száz külföldi munkavállalót foglalkoztat, elsősorban a Fülöp-szigetekről.
A Master Good korábban azt is jelezte, hogy a következő években több száz milliárd forintos fejlesztési programot tervez. Ennek része egy új, mintegy 120 milliárd forintos üzem megépítése, amelynek sorsa a vállalat szerint a munkaerőpiaci szabályozás alakulásától is függhet.
Egyre élesebb a vita a vendégmunkások foglalkoztatásáról
A kérdés az elmúlt hetekben a kormány egyik kiemelt gazdaságpolitikai témájává vált. Szondi Vanda kormányszóvivő korábban bejelentette, hogy a kabinet felülvizsgálja a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait, mert az előző rendszer átláthatóságával kapcsolatban súlyos problémákat lát.
A kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a béreket, ezért olyan új szabályozást kíván kialakítani, amely elsődlegesen a magyar munkavállalók érdekeit védi. A Master Good és a kormány közötti nyilvános vita ugyanakkor arra is rámutat, hogy több exportorientált magyar vállalat szerint
- a demográfiai folyamatok
- és a tartós munkaerőhiány
miatt egyes ágazatokban a külföldi munkavállalók nélkül nehezen tartható fenn a termelés vagy a tervezett kapacitásbővítés.
A következő hetek egyik fontos kérdése lehet, hogy a kabinet milyen konkrét korlátozásokat vezet be, és azok milyen hatással lesznek a nagy munkaerő-igényű iparágak – köztük az élelmiszeripar – beruházásaira.


