Brüsszel kimutatta a foga fehérjét: kőkemény költségvetési megszorításokat követel az uniós pénzekért cserébe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb figyelmeztetést küldött Magyarországnak az Európai Bizottság a költségvetési hiány miatt. Valdis Dombrovskis, a Bizottság gazdaságért és termelékenységért, valamint a végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős biztosa újságíróknak azt mondta, hogy a testület szerint Magyarország fennálló kockázata annak, hogy 2026-ban nem tartja a számára kijelölt fiskális pályát, ezért az unió hatékony intézkedéseket vár a kormánytól őszig – írta a Bloomberg.
A biztos szerint amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nem történt érdemi előrelépés, a túlzottdeficit-eljárás következő szakaszába léphet az ügy. Ez együtt járhat az úgynevezett feltételességi mechanizmus alkalmazásával is, amely akár egyes uniós források részleges felfüggesztését eredményezheti.
Brüsszel szerint túl magas maradhat a hiány
A Magyar Péter vezette kormány az áprilisi választások után azt közölte, hogy az előző kabinet a valósnál kedvezőbb képet festett az államháztartás helyzetéről. A kabinet szerint a korábbi kormányzaton belül készült egyik becslés már 6,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt 2026-ra, miközben a hivatalos előrejelzés 5 százalék volt.
Az Európai Bizottság jelenlegi prognózisa 6,2 százalékos magyar hiányt valószínűsít erre az évre, ami több mint kétszerese az Európai Unió által elvárt 3 százalékos küszöbnek.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert a túlzottdeficit-eljárás során Brüsszel folyamatosan értékeli, hogy a tagállamok megteszik-e a szükséges lépéseket a hiány leszorítása érdekében.
Fontos határidő közeleg az uniós pénzeknél
A figyelmeztetés alig egy héttel azután érkezett, hogy Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról. Ezeket a pénzeket még 2022-ben fagyasztották be a jogállamisági és korrupciós aggályok miatt.
A teljes összeg lehívásához azonban a magyar kormánynak augusztus végéig véglegesítenie kell a szükséges beruházási terveket, valamint teljesítenie kell az Európai Unió által előírt reformokat.
Különösen nagy a tét a helyreállítási alapnál (RRF), mert ebből 10,4 milliárd eurónyi forrás végleg elveszhet, ha a szükséges feltételek nem teljesülnek az augusztus végi határidőig.
Szeptemberben jöhet az új költségvetés
A kormány korábban már kiadásbefagyasztást rendelt el, miközben dolgozik a 2026-os költségvetés átdolgozásán. A kabinet várakozásai szerint az uniós források beáramlása jelentősen javíthatja a mozgásteret és mérsékelheti a költségvetésre nehezedő nyomást. Dombrovskis ugyanakkor jelezte:
az Európai Bizottság őszi döntése attól függ majd, hogy Magyarország végrehajt-e további költségvetési kiigazításokat, illetve milyen ütemben válik ténylegesen hozzáférhetővé az uniós finanszírozás.
A következő hónapok így egyszerre lesznek meghatározók a költségvetési pálya és az uniós források sorsa szempontjából. A magyar kormánynak augusztus végéig kell teljesítenie a még fennálló feltételeket, miközben Brüsszel ősszel értékeli majd, hogy elegendőek voltak-e a hiánycsökkentő intézkedések.
A brüsszeli testület közétette a 2026-ra vonatkozó európai szemeszter tavaszi csomagját
A dokumentum szerint több, a korábbi kormány által hozott intézkedés erősíti a gazdaság sérülékenységét, így a széles körben alkalmazott, nem célzott támogatások, az államilag támogatott hitelek, az árkorlátozások és egyes piaci beavatkozások, amelyek a bizottság szerint torzíthatják a pénzügyi és kiskereskedelmi piacok működését, valamint csökkenthetik a monetáris politika hatékonyságát – számolt be a távirati iroda. A testület kifogásolta az üzleti környezet kiszámíthatóságát is. A jelentés szerint
- a gyakori jogszabály-módosítások,
- a rendeleti kormányzás széles körű alkalmazása
- és a korlátozott társadalmi egyeztetés
növelik a vállalkozások szabályozási kockázatait. A bizottság emellett továbbra is súlyos problémának tekinti a korrupciót, a közbeszerzési piac versenyhiányát, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés alacsony szintjét. A dokumentum szerint Magyarország az egyik leginkább Oroszországtól függő uniós tagállam maradt az energiaimport területén, miközben a fosszilis energiahordozók támogatása továbbra is jelentős.
A jelentés kitér a társadalmi kihívásokra is: jelentősek az oktatási egyenlőtlenségek, nő a hosszú távú munkanélküliség, magas a szegénység kockázata a hátrányos helyzetű csoportok körében, és a lakhatás megfizethetősége az egyik legsúlyosabb probléma az Európai Unióban. Az Európai Bizottság azt javasolja Magyarországnak, hogy a következő két évben szigorúbb költségvetési politikával, a versenyt torzító intézkedések fokozatos kivezetésével, valamint a versenyképességet és az energiafüggetlenséget erősítő reformokkal javítsa gazdasági teljesítményét.
Eltérés a nettó kiadási pályától
Az országspecifikus ajánlásában a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon 2026-ban jelentős eltérés várható a uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács által ajánlott nettó kiadási pályától. Ezért azt javasolja, hogy a kormány ellenőrizze a kiadások növekedését, ugyanakkor a védelmi kiadások emelésére biztosított uniós rugalmassági lehetőségeket is használja ki.
A testület szerint a magasabb védelmi kiadások mellett biztosítani kell a költségvetési fenntarthatóságot, az energiaárak hatásait enyhítő intézkedéseknek pedig átmenetinek és célzottnak kell maradniuk. A bizottság emellett az ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetését, a középtávú költségvetési keretrendszer megerősítését és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását sürgeti.
A bizottság a gazdasági versenyképesség javítása érdekében a szabályozási környezet kiszámíthatóbbá tételét, a kiskereskedelmi és szolgáltatási piacokon a verseny erősítését, a döntéshozatal átláthatóságának növelését javasolja. Az ajánlás kitér a korrupcióellenes intézkedések megerősítésére, a közbeszerzési versenyt korlátozó gyakorlatok megszüntetésére és a tőkepiacok fejlesztésére is.
Az innováció ösztönzéséhez növelni kell a kutatás-fejlesztési kiadások kiszámíthatóságát, egyszerűsíteni kell az adórendszert, és fokozatosan ki kell vezetni az egyes ágazatokra kivetett torzító különadókat.
Az energiaügyek terén a bizottság az orosz energiaforrásoktól való függőség gyorsabb csökkentését, a fosszilis energiahordozókat támogató támogatások kivezetését, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és a megújuló energiaforrások használatának növelését ajánlja.
A társadalompolitikai ajánlások között szerepel az oktatási eredmények javítása, a hátrányos helyzetű csoportok nagyobb arányú bevonása a minőségi oktatásba, valamint a pedagóguspálya vonzerejének további növelése.
A bizottság emellett szükségesnek tartja az aktív munkaerőpiaci programok bővítését, a szociális támogatások és munkanélküli-ellátások megfelelőségének javítását, az egészségügyi és hosszú távú gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítését, valamint a lakhatási támogatások célzottabbá tételét. Az ajánlás szerint növelni kell a megfizethető és szociális lakások kínálatát is.
