Itt a lista: ezekre a projektekre szerezte meg az uniós forrásokat a Tisza-kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy kormányzati háttérbeszélgetésen Kapitány István, Kármán András és Vitézy Dávid miniszterek ismertették, hogy tervek szerint az uniós források jelentős része közlekedési fejlesztésekre, energiahálózati beruházásokra, lakhatási programokra és a vállalkozások támogatására mehet, miközben az egyetemi kutatás-fejlesztés is jelentős forrásokhoz jut. A kormány vállalta többek között a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés egyszerűsítését, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.
Több milliárd euró mehet kutatás-fejlesztésre és a vasútra
A Portfólió beszámolója szerint 2,2 milliárd euró (közel 880 milliárd forint) jut egyetemi kutatás-fejlesztési programokra. Ez különösen fontos lehet, mivel a magyar felsőoktatási intézmények az elmúlt években jelentős uniós forrásoktól estek el az alapítványi fenntartás körüli viták miatt. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása szintén része a megállapodásnak. A nem felsőoktatási alapítványok vagyona ismét közvagyonná válhat, míg az egyetemek esetében hosszabb átmeneti időszak következhet.
A közlekedés az egyik legnagyobb nyertese lehet a forrásfelszabadításnak. A kormány 1,8 milliárd eurót (több mint 720 milliárd forintot) fordítana erre a területre.
Ebből:
- 1 milliárd euróból az InterCity-flotta megújítása valósulhat meg, mintegy 200 vasúti kocsi cseréjére nyílhat lehetőség,
- 800 millió euró jutna a HÉV-hálózat fejlesztésére.
A tervek szerint elsősorban a csepeli, a ráckevei és a szentendrei vonal korszerűsítése kerülhet napirendre. Ezek a beruházások évek óta szerepelnek a magyar közlekedéspolitikai tervek között, de forráshiány miatt többször is elhalasztották őket.
Energiaberuházások, hálózatfejlesztések, lakhatás
A kormány 1,5 milliárd eurót (közel 600 milliárd forintot) fordítana az energiahálózat fejlesztésére. A cél az, hogy évente további 1000 megawattnyi nap- és szélenergia-kapacitás csatlakozhasson a rendszerhez. Ez a beruházás kulcsfontosságú lehet, mivel az elmúlt években több megújulóenergia-projekt is hálózati korlátokba ütközött. A villamosenergia-rendszer fejlesztése nélkül a további naperőmű- és szélerőmű-beruházások egy része nem tudna megvalósulni.
A források egy része lakhatási célokat szolgálhat.
Kollégiumok és bérlakások építésére is jutna pénz, elsősorban azokban a térségekben, ahol a népesség növekedése jelentős.
A kormány Budapest mellett különösen Debrecent és Győrt emelte ki. A fővárosban a Diákváros és a Rákosrendező térségének fejlesztése is szerepel a tervek között.
A program sajátossága, hogy az állami támogatás intenzitása várhatóan 20 százalék lesz, vagyis a kabinet a magántőke bevonására épít. A számítások szerint így összesen 3–5 milliárd eurónyi beruházás indulhat el.
Új támogatási és hitelprogram indulhat a vállalkozások számára 1,5 milliárd eurós keretösszeggel. A pénzt az MFB közvetítésével juttatnák el a cégekhez. A cél a beruházások ösztönzése és a versenyképesség javítása, ugyanakkor a kormányzat elismerte, hogy a konstrukció részben átfedésben lehet a jelenlegi Széchenyi-kártya-programokkal. Emiatt a meglévő támogatási rendszerek felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
Villamosok is érkezhetnek az uniós forrásokból
A helyreállítási alapból 1,1 milliárd euró felhasználására nyílhat lehetőség, amelyből CAF villamosok beszerzését és más, korábban előkészített fejlesztések finanszírozását tervezik.
A budapesti villamoshálózat fejlesztése régóta szerepel a fővárosi közlekedési elképzelések között, miközben több vidéki városban is napirenden van a közösségi közlekedés korszerűsítése.
A kormány szerint ugyanakkor mintegy 2 milliárd eurónyi kohéziós forrás végleg elveszett. Ezeket az összegeket eredetileg környezetvédelmi, energetikai és vasúti fejlesztésekre lehetett volna felhasználni, de a források felfüggesztése miatt Magyarország kifutott a rendelkezésre álló határidőkből.
A teljes csomag legfontosabb eleme a helyreállítási alapból érkező 10 milliárd euró lehet, amelynek megszerzéséhez a projektlista jelentős átdolgozására és az Európai Bizottsággal folytatott újabb egyeztetésekre volt szükség.
A pénzek nem érkeznek meg azonnal. A kormány számításai szerint a költségvetés számára rövid távon inkább finanszírozási kihívást jelent, hogy a beruházások elindulhatnak, miközben az uniós kifizetések nagy része csak 2026 végétől kerülhet ténylegesen az államkasszába. A kabinet arra számít, hogy a források középtávon mérsékelhetik az államadósságot és csökkenthetik az ország finanszírozási költségeit.
