Nem teljesült határidőre a Tisza egyik alapígérete a vendégmunkások ügyében, még csak meg sem szólalt a kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA párt választási programjában és kommunikációjában kiemelt helyen szerepelt, hogy a magyar munkavállalók érdekeinek védelmében szigorítaná a harmadik országból érkező munkavállalók belépését a hazai munkaerőpiacra. Az e körbe tartozó vendégmunkásokkal kapcsolatos ígéret továbbra is elérhető a párt közösségi felületein, ugyanakkor a gyakorlati végrehajtásnak egyelőre nincs látható nyoma – írja az Origo.
Vendégmunkások most is dolgoznak Magyarországon harmadik országból
A kampányígéret nem a már Magyarországon dolgozó vendégmunkások hazaküldésére vonatkozott, hanem újak munkaerőpiaci belépésére. A jelenlegi szabályok alapján foglalkoztatott munkavállalók továbbra is legálisan végezhetik munkájukat.
A rendelkezésre álló adatok szerint tavaly mintegy 100-120 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, közülük körülbelül 10 ezren érkeztek klasszikus értelemben vett harmadik országbeli vendégmunkásként. A külföldi munkavállalók jelentős részét ukrán állampolgárok tették ki.
A munkaadói szervezetek ugyanakkor rendszeresen arra hívják fel a figyelmet, hogy a külföldi munkaerő aránya nemzetközi összevetésben továbbra sem számít kiemelkedően magasnak.
A foglalkoztatottak számához viszonyítva Magyarországon a külföldi munkavállalók aránya mintegy 2,8 százalék, míg Szlovákiában 4,3 százalék, Lengyelországban 6,8 százalék, Csehországban pedig 16 százalék körül alakul.
Kérdéses, miért maradt el a döntés
Egyelőre nem ismert, mi állhat a vállalt határidő elmulasztása mögött. A témában érintett kormányzati szervek eddig nem adtak részletes tájékoztatást arról, hogy
- várható-e a szabályozás bevezetése, illetve
- ha igen, milyen formában.
A bizonytalanságot fokozza, hogy a kormányzat még május közepén is döntést helyezett kilátásba, ám ebből eddig semmi nem jelent meg a hivatalos jogalkotási folyamatban.
A munkáltatói oldal már a kampányidőszakban jelezte aggályait a tervezett korlátozásokkal kapcsolatban. Számos vállalat és humánerőforrás-szolgáltató szerint a harmadik országbeli munkavállalók kizárása több ágazatban súlyos munkaerőhiányt okozhatna.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége korábban gazdasági szükségszerűségként jellemezte a vendégmunkások alkalmazását. A szervezet szerint bizonyos szektorokban a külföldi munkaerő hiánya akár a vállalatok működését és beruházási terveit is veszélyeztetheti.
A probléma nem kizárólag az ipari termelést érinti. Az agráriumban például több termelő arról számolt be, hogy munkaerőhiány miatt fejlesztéseket halaszt el, mivel nem látja biztosítottnak a szükséges munkavállalói létszámot.
A növekedési modell korlátai is előtérbe kerülnek
A magyar gazdaság az elmúlt években jelentős részben a foglalkoztatás bővülésére és a munkaerőpiac magas aktivitására építette növekedését. A szakértők ugyanakkor egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy ez a modell elérte a korlátait.
A munkaerő-tartalékok jelentős része már felszívódott, így a vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek toborzási nehézségekkel.
Ennek következtében több ágazatban a külföldi munkaerő bevonása vált a működés fenntartásának egyik eszközévé.
A szakmai szervezetek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása mellett kiemelten fontos a magyar bérek védelme és a munkaerőpiaci egyensúly fenntartása.
Több gazdaságkutató műhely szerint a jövőben a gazdasági növekedés fenntarthatóságát már nem elsősorban a foglalkoztatás további bővítése, hanem a termelékenység javítása és a technológiai fejlődés biztosíthatja.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
