BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Duplaannyi devizakötvényt ad el Magyarország, mint tervezte: az ok az uniós források elmaradása

További 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet – jelentette be az NGM és az ÁKK. Közös eseményükön kiemelték, hogy a gazdaság állapota stabil, az elsődleges egyenleg egyensúlyban van. Arról is beszámoltak, hogy az idei makrogazdasági folyamatok kismértékű eltérést okoznak a költségvetésben.

Az elmúlt években jelentős hiánycsökkentés történt – mondta Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közös sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy az idei makrogazdasági folyamatok kismértékű eltérést okoznak a költségvetésben. A növekedés szerkezete miatt az adóbevételek nem csökkennek érdemben, így a hiánycél továbbra is tartható.

VARGA Mihály; LATORCAI János költségvetés
A költségvetés helyzetéről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ / Fotó: Bruzák Noémi

Bejelentette, hogy az idei devizafinanszírozási terv 1685 milliárd forint lesz az eredeti 838 milliárd forint helyett, hozzátéve: további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet. Kiderült, hogy a kormány megemelte az idei költségvetési hiánycélt:

a korábbi 3,7 százalék helyett 4,1 százalékos hiánnyal számolnak.

Az államadósság viszont csökkenő pályán maradhat, mert a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az idei 73,1 százalékról 2025-re 72,3 százalékra mérséklődhet. Az elsődleges egyenleg már 2024-ben elérte a nullát, vagyis a magyar költségvetés kamatkiadások nélkül már egyensúlyban van. 

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója bejelentette, hogy a várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint lesz 2025-re, a finanszírozási tervet pedig ennek megfelelően alakították ki. Arról is beszélt, hogy

a pénzforgalmi hiány és a nettó finanszírozási szükséglet 651 milliárd forinttal emelkedik.

Ezzel a tervezett 4,7 százalék helyett 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás. A növekedést három okkal magyarázta: az előzetesen vártnál rosszabb makropálya,

az európai uniós források elmaradása

és a már bejelentett kormányzati intézkedések, mint például az anyák szja-mentességének kiterjesztése. Hoffmann Mihály arról is beszámolt, hogy az év eddigi öt hónapjában az állam finanszírozásának mindegyik részpiacán erős időarányos számokat láthatunk,

  • a nettó forint intézményi finanszírozás 92 százalékban,
  • a devizafinanszírozás már most 127 százalékban,
  • míg a lakossági finanszírozás 42 százalékban teljesült.

Ezzel a teljes idei nettó finanszírozás 88 százalékban teljesült az eredeti tervhez képest.

Nem volt meglepetés a hiánycél, a költségvetés kismértékben tér el a tervektől

Az elmúlt időszakban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszámolt arról, hogy a kormány idén 4 százalék körüli hiánycélt vár. Kisgergely Kornél újságírói kérdésre elmondta, hogy az uniós források csúszása miatt idén kétszer akkora devizakötvény-kibocsátásra kényszerül a kormány, mint ahogyan eredetileg tervezték. Arra a gondolatra, hogy költségvetési szempontból nem lenne-e kedvezőbb, ha inkább megérkeznének az uniós források, Kiemelte:

az idei évben eddig a fele érkezett meg a várt 630 milliárd forint RRF-forrásnak. 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.