Eldőlt a JÉGER sorsa: kihirdette a gazdák ítéletét az agrártárca
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hetekben sok vita övezte az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a JÉGER működését. Az idei rendkívüli aszály miatt sok gazdálkodóban merült fel a kérdés: lehet-e összefüggés a rendszer működése és a csapadékhiány között? Számos vélemény, petíció és álláspont látott napvilágot, miközben az is világossá vált, hogy maguk a gazdák sem gondolkodnak egységesen erről a kérdésről – közölte az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.
Ezért a minisztérium úgy döntött, hogy ebben a kérdésben nem feltételezésekre vagy politikai megfontolásokra, hanem a gazdák véleményére alapozza a döntést. Emlékeztettek arra, hogy a rendszert közfeladatként működtető NAK-ot megbízták a reprezentatív országos felmérésre.
Döntöttek a gazdák a Jéger sorsáról
Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett gazdák 66,1 százaléka a JÉGER működésének szüneteltetését támogatja. Ugyanakkor a megyei adatok jelentős különbségeket mutatnak: a Dunántúl több megyéjében továbbra is a működés fenntartása mellett alakult ki többség, míg az Alföld több térségében a gazdák a rendszer leállítását támogatják.
A minisztérium döntése ezért az, hogy azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat. De ahol tovább üzemel, ott is szigorítanak a működés feltételein. Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is el lehetett rendelni a generátorok indítását. Mostantól már csak akkor indítják el a JÉGER-t, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt. Ez azt jelenti, hogy a JÉGER kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe.
Független tudósok vizsgálják meg a vitatott kérdéseket
A gazdák megkérdezésével párhuzamosan egy tudományos testületet is létrehoz a minisztérium. Ebbe a tárca ígérete szerint független szakembereket és tudósokat vonnak be, akiknek átfogóan kell értékelniük a JÉGER-rel kapcsolatban felvetett szakmai állításokat.
A testületnek várhatóan arra a legfontosabb kérdésre kell választ adnia, hogy az ezüst-jodidos beavatkozás befolyásolhatja-e érzékelhető mértékben a lehulló csapadék mennyiségét vagy területi eloszlását. Vizsgálatra szorulhat a hatóanyag környezeti terhelése, a beavatkozások eredményessége, valamint a jégkárok és az üzemeltetési költségek közötti kapcsolat is.
A miniszter ugyanakkor leszögezte: tudományos kérdésekben nem a petíciók aláíróinak száma vagy egy közvélemény-kutatás eredménye dönt. A gazdák véleménye arról adhat iránymutatást, hogy kérik-e a szolgáltatást, a rendszer meteorológiai és környezeti hatásait viszont tudományos módszerekkel kell tisztázni.
Közel felére csökkent a bejelentett jégkáros terület
A JÉGER 2018-ban kezdte meg országos működését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett hálózat 986 talajgenerátorból áll, amelyek ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot juttatnak a légkörbe. A beavatkozás célja, hogy a zivatarfelhőkben több, de kisebb jégszem képződjön, ezáltal mérséklődjön a lehulló jég mérete és pusztító ereje.
A rendszer nem képes teljesen megakadályozni a jégesőt, ezért a neve is jégkármérséklő, nem pedig jégkár-elhárító rendszer. Az agrárkamara adatai szerint a JÉGER elindítása előtti három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt.
A rendszer működésének 2018 és 2025 közötti időszakában ez az éves átlag 31 514 hektárra csökkent, ami mintegy 44 százalékos visszaesés.
A NAK ezt a rendszer eredményességének tulajdonítja, különösen azért, mert közben gyakoribbá váltak a nagy jég veszélyével járó szupercellás zivatarok. A bejelentett kárterület csökkenése ugyanakkor önmagában nem választja el a JÉGER hatását az egyes évek jelentősen eltérő időjárásától, ezért a készülő független értékelésnek ezt a módszertani kérdést is kezelnie kell.
A kamara korábbi számítása szerint a rendszer működtetésére fordított minden egyes forint körülbelül 33 forintnyi termelési értéket védhet meg, éves szinten mintegy 66 milliárd forintot. A védelem ráadásul nemcsak a mezőgazdasági területekre terjed ki: a kisebb jégszemek a lakóingatlanokban, járművekben és ipari létesítményekben is kevesebb kárt okozhatnak, ennek forintosított társadalmi hasznát a rendsz eredményességébe nem sázmolták bele.
A 2024-es szezonban ennek ellenére 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt, a generátorok pedig összesen csaknem 188 ezer órán keresztül működtek. Ez is jelzi, hogy a hálózat a károk kockázatát mérsékelheti, de szélsőséges zivatarok idején nem nyújt teljes védelmet. A rendszer eredményeit a NAK éves összefoglalója tartalmazza.
Az aszály tette élessé a konfliktust
A JÉGER körüli bizalmi válságot elsősorban az egymást követő aszályos időszakok mélyítették el. Különösen Kelet-Magyarországon erősödött meg az a vélekedés, hogy a talajgenerátorok működése és az esők elmaradása között kapcsolat lehet.
Az agrárkamara álláspontja szerint a rendszer nem szünteti meg a csapadékot, nem változtatja meg a felhők útját, és nem okoz aszályt. A JÉGER csak akkor működik, amikor már kialakultak a jégveszélyes zivatarfelhők, és a beavatkozás célja kizárólag a jégszemek méretének csökkentése. A NAK érvelését az is alátámasztja, hogy tartós szárazságban, zivatarfelhők hiányában a generátorokat egyáltalán nem kapcsolják be.
