Kiderült, mi történt a magyar mezőgazdasággal – közzétették a részletes adatokat

A magyar mezőgazdaság 2025-ben is erősen kitett maradt az időjárási szélsőségeknek. A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2025 című kiadványa szerint az előző évhez hasonlóan elsősorban a növénytermesztés gyenge eredményei rontották az ágazat teljesítményét. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene az előző évi visszaesést követően további 4,3 százalékkal csökkent.

Az agrárium 2025-ben a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 3,1 százalékát állította elő, és 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP volumenváltozását. Vagyis miközben a magyar gazdaság egésze 0,5 százalékkal bővült, a mezőgazdaság ismét fékező tényezőnek bizonyult.

A magasabb árak elfedték a termelés visszaesését

A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint az ágazat teljes kibocsátási volumene 2,6 százalékkal maradt el a 2024. évitől. Az árszínvonal ugyanakkor átlagosan 8,9 százalékkal emelkedett, így a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó áras értéke – a szolgáltatásokkal és a kiegészítő tevékenységekkel együtt – 6,1 százalékkal, 4428 milliárd forintra nőtt.

Ez azonban nem a tényleges termelési teljesítmény javulását, hanem elsősorban az árak emelkedését tükrözi. A kibocsátás volumenének csökkenése azt jelenti, hogy a magyar agrárium kevesebb terméket és szolgáltatást állított elő, ezek piaci értéke mégis magasabb lett.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás 52 százaléka származott a növénytermesztésből, 41 százaléka az állattenyésztésből, a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági szolgáltatásokból és másodlagos tevékenységekből. Bár továbbra is a növénytermesztés dominál, részaránya már negyedik éve csökken, miközben az állattenyésztés súlya fokozatosan nő.

Romlott az agrárium termelékenysége

A mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált anyagok, energia és szolgáltatások – statisztikai megnevezéssel a folyó termelőfelhasználás – volumene mindössze 0,6 százalékkal csökkent. Az ezekért fizetett árak ezzel párhuzamosan 4,2 százalékkal emelkedtek.

Mivel a mezőgazdasági kibocsátás volumene nagyobb mértékben esett vissza, mint a termeléshez szükséges ráfordításoké, romlott az ágazat termelékenysége. A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeként előálló bruttó hozzáadott érték folyó áron 1687 milliárd forintot tett ki, volumene viszont 6 százalékkal mérséklődött.

Gazdasági szempontból ez az egyik legkedvezőtlenebb folyamat: a termelők költségoldali alkalmazkodása elmaradt a kibocsátás csökkenésétől. Kevesebb termék előállításához arányaiban nem sikerült hasonló mértékben visszafogni a felhasznált erőforrásokat.

Történelmi mélyponton a kukorica területe

A KSH jelentése szerint 2025 a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt Magyarországon 1901 óta. A csapadékos márciust súlyos éjszakai fagyok követték, nyáron pedig jelentős aszály alakult ki, különösen az Alföld középső részén. A csapadék területi eloszlása egyenetlen volt, és gyakran helyi záporok vagy károkozó viharok formájában érkezett.

A szélsőséges időjárás következtében a növénytermesztés termelési volumene 7,9 százalékkal csökkent, miközben az árszínvonal 13 százalékkal emelkedett.

A gabonafélék kibocsátási volumene összességében 5,7 százalékkal mérséklődött, az egyes kultúrák teljesítménye azonban jelentősen eltért egymástól:

• Búzából 1,052 millió hektárról 5,791 millió tonnát takarítottak be. A termésmennyiség 9,8 százalékkal meghaladta az előző évit, és 11 százalékkal magasabb volt az előző öt év átlagánál. A hektáronkénti 5,51 tonnás hozam ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent, vagyis a nagyobb termést elsősorban a betakarított terület 14 százalékos növekedése biztosította.
• A kukorica ezzel szemben az év egyik legnagyobb vesztese lett. Betakarított területe 16,5 százalékkal, 737 ezer hektárra csökkent, amit a KSH történelmi mélypontként értékelt. A termésmennyiség 27,3 százalékkal, 3,871 millió tonnára zuhant, az 5,25 tonnás hektáronkénti termésátlag pedig 12,9 százalékkal maradt el a 2024. évitől. A jelentés szerint – a súlyosan aszályos 2022-es év kivételével – 35 éve nem volt ilyen alacsony az országos kukoricatermés.
• Az árpa kedvezőbb eredményeket hozott: a termésmennyiség 9 százalékkal, 1,695 millió tonnára nőtt, miközben a hektáronkénti hozam 7 százalékkal, 5,83 tonnára emelkedett.

A gyümölcstermesztést sújtotta leginkább az időjárás

Az ipari növények kibocsátási volumene 6,7 százalékkal csökkent. A napraforgó betakarított területe ugyan 5,2 százalékkal nőtt, a termésmennyiség 4,3 százalékkal, a hektáronkénti hozam pedig 9 százalékkal mérséklődött.

Repcéből 16,7 százalékkal kisebb területről 1,4 százalékkal több termést takarítottak be. A hektáronkénti hozam 21,8 százalékkal emelkedett, és nemcsak az előző évit, hanem az előző öt év átlagát is jelentősen meghaladta.

 A tavaszi fagyok komoly károkat okoztak a gyümölcsösökben. Almából a már eleve gyenge 2024. évi termésnek is csak körülbelül a felét takarították be, meggyből pedig mintegy negyedével kevesebb termett.

A zöldségágazatban a csemegekukorica termésmennyisége 9,3 százalékkal, a paradicsomé 20 százalékkal csökkent. Zöldborsóból ugyanakkor 40 százalékkal több termett az alacsony bázist jelentő előző évhez képest.

Az állattenyésztés tompította a visszaesést

Az állattenyésztés termelési volumene 2025-ben 4 százalékkal nőtt. Az élő állatok kibocsátása 4,2 százalékkal, az állati termékeké 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szarvasmarha-állomány többéves csökkenés után enyhén, 873 ezer darabra emelkedett. A tehéntej felvásárolt mennyisége megközelítette az 1,8 millió tonnát, ami 5 százalékos növekedést jelentett. A nyers tehéntej éves átlagos felvásárlási ára 15 százalékkal volt magasabb a 2024. évinél, bár februártól – július és szeptember kivételével – hónapról hónapra csökkent.

A sertésállomány harmadik éve bővült, 2025 végére megközelítette a 2,9 millió darabot. Az anyakocák száma 2,3 százalékkal nőtt. A felvásárolt vágósertés mennyisége ugyanakkor 1,5 százalékkal csökkent, miközben az átlagos felvásárlási ár 11 százalékkal esett. Ez azt mutatja, hogy a sertéságazat mennyiségi stabilizálódását jelentős piaci és jövedelmezőségi nyomás kísérte.

A tyúkállomány 13 százalékkal, 33,2 millió darabra nőtt, a tojóállomány pedig 5,9 százalékkal bővült. Vágótyúkból 8,8 százalékkal többet, összesen 505,7 ezer tonnát vásároltak fel, 7 százalékkal magasabb átlagáron. Az étkezési tojás felvásárolt mennyisége 1 százalékkal, 376 millió darabra nőtt, miközben az ára 23 százalékkal emelkedett.

Ezzel szemben a juhállomány további 1,8 százalékkal, 832 ezer darabra csökkent. A juhok száma a 2023-as átmeneti emelkedés ellenére hosszabb távon is lefelé tart.

Erőteljesen visszaestek az agrárberuházások

Az ágazat hosszabb távú versenyképessége szempontjából kedvezőtlen, hogy 2025-ben 644 milliárd forintot fordítottak mezőgazdasági fejlesztésekre. Ez a nemzetgazdasági beruházások 4,3 százalékának felelt meg, volumenében azonban 12,9 százalékos – kerekítve 13 százalékos – visszaesést jelentett.

Az agrárberuházások csökkenése jóval nagyobb volt a nemzetgazdasági beruházások 4,3 százalékos mérséklődésénél. A fejlesztések visszafogása különösen problémás egy olyan időszakban, amikor az időjárási szélsőségek miatt egyre nagyobb szükség lenne az öntözési, vízmegtartási, precíziós és termésbiztonságot javító beruházásokra.

Alacsony bérek és jelentős családi munkaerő

Az alkalmazásban állók 2,3 százaléka, 89 ezer fő dolgozott az agrárszektorban. A mezőgazdaság tényleges munkaerőigénye azonban ennél jóval nagyobb, mivel az egyéni gazdaságokban végzett munkát is figyelembe kell venni.

A mezőgazdaság teljes munkaerő-felhasználása 2025-ben 245 ezer, teljes munkaidőben – évi 1800 órában – foglalkoztatott ember munkájának felelt meg. A munkaidő-ráfordítás 54 százaléka az egyéni gazdaságok családtagjaihoz, illetve a rokonok és ismerősök alkalmi önkéntes munkájához kapcsolódott.

A teljes munkaidőben alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 9,9 százalékkal, 543 ezer forintra emelkedett. A mezőgazdasági átlagfizetés ennek ellenére 23 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól. A KSH ezt alapvetően a fizikai foglalkozású munkavállalók magas arányával magyarázza.

Uniós szinten továbbra is fontos szereplő Magyarország

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 2025-ben alapáron 561 milliárd euró volt. A volumen 2,4 százalékkal, az árszínvonal 2,9 százalékkal emelkedett. Miközben tehát az uniós mezőgazdaság összességében bővült, Magyarországon 2,6 százalékos volumencsökkenést mértek.

Az EU mezőgazdasági termelési értékének csaknem 60 százalékát Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország állította elő. Magyarország részesedése 2 százalék volt, ami 2015 óta lényegében nem változott.

Bizonyos termékcsoportokban ugyanakkor a magyar mezőgazdaság továbbra is számottevő uniós szereplő. Az olajos magvú növények közösségi kibocsátásának 8,8 százaléka származott Magyarországról, amivel az ország az ötödik helyen állt. A kukoricakibocsátásból 7,2 százalékos részesedéssel a hetedik helyet foglalta el. A baromfi esetében Magyarország az uniós kibocsátás 4,4 százalékát adta, ami a tagállami rangsor hatodik helyéhez volt elegendő.

Erősödik az állattenyésztés e, de maradtak a szerkezeti problémák

A KSH adatai alapján a magyar agrárium 2025-ös teljesítménye kettős képet mutat. Az állattenyésztés bővülése és egyes állatállományok növekedése stabilizáló tényezőt jelentett, miközben a növénytermesztés továbbra is rendkívüli mértékben függött a csapadék mennyiségétől és területi eloszlásától.

A folyó áras kibocsátási érték növekedése önmagában ezért félrevezető lehet. A 4428 milliárd forintos teljesítmény mögött csökkenő termelési volumen, romló termelékenység, visszaeső beruházások és jelentős áremelkedés állt.