Vészjelzés érkezett Németországból – a csődhullám ezért fájhat ez különösen a magyar gazdaságnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA német gazdaság gondjai már nem tekinthetők átmeneti megingásnak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint olyan mély szerkezeti problémák halmozódtak fel, amelyek miatt Európa legnagyobb gazdaságának teljes növekedési modelljét újra kell gondolnia. Ez pedig Magyarország számára sem csupán külpolitikai vagy makrogazdasági kérdés: a német ipar gyengélkedése közvetlenül érezteti hatását a hazai termelésben, az exportban és a beruházásokban is.
Magyarország különösen kitett
Kevés európai ország függ annyira a német gazdaságtól, mint Magyarország. A hazai termékexport 2025-ben mintegy 25 százaléka Németországba irányult, miközben az import 22 százaléka is onnan érkezett. Ez a nemzetközi gyakorlat szerint már rendkívül magas koncentrációnak számít, vagyis egyetlen partner gazdasági problémái gyorsan begyűrűzhetnek Magyarországra.
A függőség ráadásul jóval túlmutat a külkereskedelmen. A legnagyobb magyarországi ipari beruházások mögött német vállalatok állnak, az autóipar, a gépipar és számos beszállító pedig közvetlenül a német termelési láncok részeként működik. Az Oeconomus szerint a Németországba irányuló magyar export 32,6 százaléka közvetlenül az autóiparhoz kapcsolódik, ezért a német autógyárak teljesítménye szinte azonnal megjelenik a magyar gazdasági mutatókban is.
Ez azt jelenti, hogy amikor Németországban csökkennek a megrendelések, visszafogják a termelést vagy elhalasztják a beruházásokat, annak következményeit rövid időn belül a magyar beszállítók is megérzik.
Nem egyszerű ciklikus visszaesésről van szó
A német gazdaság problémái mögött egyszerre több tényező áll. Az elemzés szerint véget ért az olcsó orosz energiára épülő korszak, miközben a világkereskedelem növekedése is lelassult, és a korábbi exportvezérelt modell egyre kevésbé működik.
A számok jól mutatják a változást. Míg Németország a kilencvenes évek közepén még a világgazdaság 8,3 százalékát adta, addig 2024-re ez az arány 4,2 százalékra csökkent. Az ország ugyan továbbra is az Európai Unió legnagyobb gazdasága – az uniós GDP 24 százalékát állítja elő –, de globális súlya folyamatosan mérséklődik.
Az export továbbra is meghatározó szerepet játszik: 2024-ben a kivitel a GDP 41 százalékát tette ki. Ez jóval magasabb arány, mint
- Franciaországban (34 százalék),
- az Egyesült Királyságban (31 százalék)
- vagy az Egyesült Államokban (11 százalék),
ezért a külső kereslet gyengülése különösen érzékenyen érinti a német gazdaságot.
Az autóipar került a legnagyobb nyomás alá
Magyarország számára különösen rossz hír, hogy a legnagyobb kihívások éppen a német autóipart érik.
A kínai elektromosautó-gyártók egyre erősebb versenyt támasztanak, miközben
- az európai gyártók egyszerre kénytelenek finanszírozni az elektromos átállást,
- alkalmazkodni az új technológiákhoz
- és megbirkózni a magasabb energia- és finanszírozási költségekkel.
Közben a német gazdaság két egymást követő évben is zsugorodott: 2023-ban 0,9 százalékkal, 2024-ben pedig újabb 0,5 százalékkal csökkent a GDP, 2025-ben pedig lényegében stagnált. Az idei évre is mindössze 0,5–0,9 százalék közötti növekedést várnak a vezető intézetek és a német kormány.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Németországban az elmúlt húsz év legnagyobb vállalati csődhulláma bontakozott ki, miközben a baby boomer generáció nyugdíjba vonulása miatt egyre súlyosabb munkaerőhiány alakul ki. Az alacsony születésszám miatt nincs elegendő utánpótlás, ami hosszabb távon tovább fékezheti a gazdasági növekedést.
Ezt nem láttuk jönni: újabb gyásznap lesz a németeknél Magyarország miatt – hosszasan sorolják az okokat, olyan dolgot tudunk, amit kevesen Európában
Élénken foglalkoztatja a német nyelvű sajtót a múlt héten átadott hatalmas beruházás, melyben több mint egymilliárd eurós ráfordítással bővítette kecskeméti gyárát a Mercedes-Benz, amely ezzel a vállalat közlése szerint Magyarország legnagyobb autógyárává válhat. A Mercedes fejlesztése jól mutatja azt a trendet, hogy a német autóipari vállalatok egyre nagyobb arányban helyezik át termelésüket Magyarországra, részben azért, mert Magyarországon a termelési költségek jóval alacsonyabbak mint Németországban.
Magyarország számára egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget a német bukdácsolás
Az Oeconomus szerint rövid távon a német gazdaság gyengélkedése visszafoghatja a magyar ipari termelést, az exportot és a beruházásokat, így a GDP növekedésére is negatív hatással lehet.
Hosszabb távon ugyanakkor új lehetőségek is megnyílhatnak. A német kormány jelentős infrastrukturális és védelmi beruházásokat készít elő, amelyekből magyar beszállítók is profitálhatnak, miközben az elektromobilitás további térnyerése erősítheti Magyarország szerepét az akkumulátor- és járműipari értékláncokban.
Az elemzés szerint azonban a legfontosabb kérdés nem az, hogy fennmaradnak-e a német–magyar gazdasági kapcsolatok, hanem az, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket vonzani. Ha az ország hosszabb távon is elsősorban összeszerelő szerepet tölt be, miközben a kutatás-fejlesztés és az innováció külföldön marad, akkor a termelékenység növekedése is korlátokba ütközhet. Ezért a következő évek egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása az lesz, hogy a magyar vállalatok milyen pozíciót tudnak elfoglalni az átalakuló európai értékláncokban.
