Válságban a magyar tejtermelők: durva árzuhanás és piacvesztés - a szaktárcához fordultak segítségért

Durva árzuhanás következett be a magyar tejágazatban: a Tej Terméktanács szerint a helyzet tartós veszteségeket okoz a termelőknek és a feldolgozóknak, ezért gyors kormányzati beavatkozásra lenne szükség. A szervezet közleménye szerint a magyar tejágazat újabb válsághelyzettel néz szembe, miután a nyers tej felvásárlási ára az elmúlt öt hónapban drasztikusan visszaesett. Míg 2025-ben az ár még stabilan a 200 forintos kilogrammonkénti szint körül mozgott, december óta közel 30 százalékkal csökkent, és jelenleg alig éri el a 138 forintot kilogrammonként. A nyers tej kiviteli ára ennél is nagyobb mértékben zuhant, mára 100 forint alá süllyedt.

Mindez azt jelenti, hogy néhány hónap alatt gyakorlatilag eltűnt az a jövedelmezőségi előny, amelyet a termelők a tavalyi év végén még érzékelhettek. 

Tej Terméktanács: már az önköltség sem jön ki

A Tej Terméktanács szerint a jelenlegi árszint sem a hazai feldolgozásra értékesített nyers tej, sem az exportra kerülő tej esetében nem éri el az átlagos termelői önköltséget. A gazdaságok jelentős része veszteséggel termelhet, miközben a költségoldalon továbbra is magas energia-, munkaerő- és egyéb működési költségek hárulnak rájuk.

A mostani helyzet nem előzmény nélküli, máskor is előfordultak ilyen áringadozások. A mostani áresés azonban különösen veszélyes a Tej Terméktanács szerint, mert az ágazat minden szereplőjénél jelentős és elhúzódó veszteségekről lehet beszélni. A közleményben hangsúlyozzák, hogy ennek már látható következményei vannak, hiszen egyre több tejtermelő telep szűnik meg. A folyamatot nemcsak a tejpiaci válság, hanem a munkaerőhiány és a generációváltás nehézségei is erősítik.

Európai túlkínálat, magyar kiszolgáltatottság

A Tej Terméktanács szerint a magyar tejpiac erősen függ az európai folyamatoktól. Miközben a hazai tejtermelés inkább stagnál, Európában tovább növekszik a kibocsátás, ami tartós túlkínálatot okoz. Ez lefelé nyomja az árakat, miközben a magyar ágazat szerkezeti problémája továbbra is fennáll: Magyarország jelentős mennyiségű nyers tejet exportál, miközben feldolgozott tejtermékekből számottevő import érkezik az országba. Ez a helyzet mindkét oldalon veszteséget okoz: az alacsony nyerstej-árak csökkentik a termelői bevételeket, az olcsó importtermékek pedig árnyomást gyakorolnak a hazai piacra. A szervezet szerint ezért kulcskérdés a hazai tej feldolgozottsági szintjének emelése, vagyis a feldolgozóipari kapacitások bővítése.

Az erős forint sem segít

A hazai szereplőknek az erős forint sem kedvez – mutat rá a Tej Terméktanács. Egyrészt rontja a magyar nyerstej-export versenyképességét, másrészt megkönnyíti az importtermékek beáramlását. Ez a feldolgozók és a termelők számára egyaránt kedvezőtlen, mert a külpiaci értékesítési lehetőségek romlanak, miközben a hazai boltok polcain erősebbé válik az importtermékek versenye.

A közlemény szerint a piacon látszanak ugyan óvatos pozitív jelek a savó, a tejpor és a spot tej árában, de a zsíralapú termékek, illetve például a sajtok ára jelentősen visszaesett. Vagyis amit az ágazat nyer a fehérjeoldalon, azt elbukja a zsíroldalon.

Javaslatcsomagot küldött a terméktanács a minisztériumnak

A Tej Terméktanács közölte: rövid és középtávú feladatokat tartalmazó, terjedelmes javaslatcsomagot juttatott el a Bóna Szabolcs által vezetett új szakminisztériumnak. A szervezet szerint a válságot nem lehet csak a termelők oldaláról kezelni, mert a problémák a teljes termékpályát érintik: a tejtermelőket, a feldolgozókat és a kiskereskedelmet is.

A terméktanács kiemelt javaslatai között szerepel:

• az áfacsökkentés a laktózmentes tej és a trappista sajt esetében,
• működőképes, kedvező kamatozású feldolgozói hitelkeret létrehozása,
• a tejtermelést és tejfeldolgozást terhelő közüzemi díjak mérséklése,
• az EPR- és DRS-díjak csökkentése,
• a kiskereskedelmi különadó alapjának csökkentése vagy kivezetése,
• az árrésstop kivezetése,
• fellépés azokkal az adminisztratív szabályokkal szemben, amelyek egyes célországokban akadályozzák vagy lassítják a magyar tejtermékexportot.

A szervezet szerint különösen fontos a tejtermelők kiszolgáltatottságának kezelése, mert ez a kockázat az elmúlt fél évben jelentősen fokozódott.

A terméktanács szerint a feldolgozói tejtermékkészletek csökkentése is fontos feladat. A szervezet úgy látja, hogy a közétkeztetési piacot nagymértékben importtermékekkel látják el, miközben ez a terület jelentős lehetőséget teremthetne a magyar tejtermékek fogyasztásának növelésére.

Külső kockázatok is terhelik a piacot

A közlemény szerint a tejpiaci bizonytalanságot újabb külső kockázatok is fokozhatják. A Tej Terméktanács példaként említi, hogy a Hormuzi-szoros esetleges lezárása költségnövekedést és tejtermék-piacvesztést is okozhatna. Ez a tejágazat számára azért lenne különösen érzékeny, mert az energia-, szállítási és inputköltségek emelkedése gyorsan beépülhet a termékpálya működésébe.

A szervezet szerint ezért olyan termékpályaszintű megoldásokra van szükség, amelyekben a termelők, a feldolgozók, a kiskereskedők és a minisztérium összehangoltan lépnek fel.

Az előző kormány tavaly év végi tájékoztatása szerint, az államkincstár 2025. december 3-án megkezdte a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás kifizetésének második ütemét, így több mint 3 000 termelő jutott 7,5 milliárd forinthoz. Az előlegfizetés első ütemében 16 milliárd forint támogatás kifizetése történt meg az érintettek számára. A november elején nemzeti forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti tejtámogatás 8,4 milliárdos összegével együtt, így az ősz során, az év végéig az ágazati szereplők célzott támogatására fordított összeg meghaladta a 32 milliárd forintot. A hazai és az uniós támogatások mellett 50 milliárd forintos elkülönített hitelkeret áll a tejfeldolgozók rendelkezésére a Demján Sándor Programon keresztül. A kormányzati figyelem kiterjed a tejtermelők és a feldolgozók közötti szerződések tartalmára és lejáratára is, azért, hogy minden termelő biztonságosan értékesíthesse a megtermelt tejet.