Egy hét maradt hátra: 870 magyar település fizethet milliárdokat az államnak, Cser-Palkovics András mindenkit figyelmeztetett – a Tisza-kormányra várnak

A nagyvárosoknak kötelességük szolidárisnak lenni, ezt a felelősséget nem háríthatják el. Nem vezet jó irányba, ha az önkormányzatok a befizetések visszatartásával próbálják kifejezni elégedetlenségüket – jelentette ki a Világgazdaságnak Cser-Palkovics András. A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét lapunk a szövetség szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos álláspontjáról, illetve arról kérdezte, történt-e már bármilyen egyeztetés az új kormányzat és az önkormányzatok között a helyhatóságok világát érintő legfontosabb kérdésekben. 

Több város megtagadta vagy felfüggesztette a szolidaritási hozzájárulás befizetését

Alig néhány nap múlva – július 15-én – lejár a szolidaritási hozzájárulás befizetésének határideje az arra kötelezett mintegy 870 település számára, azonban a választások után több önkormányzat jelezte, hogy megtagadja vagy felfüggeszti a befizetést. 

Több önkormányzat jelezte, hogy az új kormány megalakulásáig visszatartja a befizetést, míg például Debrecen közgyűlése június végi ülésén határozott a szolidaritási adó eltörlésének kezdeményezéséről. 

Mellettük ugyanakkor szépszámban akadtak olyan városok, melyek továbbra is – a hatályban lévő jogszabályhoz tartva magukat – teljesítik e kötelezettségüket a központi költségvetés felé, köztük olyan nagyadózók, mint Győr, Székesfehérvár vagy Kecskemét.

Lapunk Cser-Palkovics Andrást, az MJVSZ elnökét kérdezte meg a témában, hiszen a 10 legnagyobb befizetőből 8 ehhez az önkormányzati tömörüléshez tartozik.

Az MJVSZ régóta szorgalmazza a hozzájárulás mértékének csökkentését

Magyarország mintegy 3200 településének valamivel több mint negyede rendelkezik iparűzésiadó-bevétellel. A szolidaritási hozzájárulás célja az, hogy segítse azokat az önkormányzatokat, amelyek másként nem tudnák ellátni feladataikat vagy fejleszteni településüket – mondta Cser-Palkovics András arra a felvetésünkre, hogy több tagváros vezetője jelezte, felfüggeszti vagy megtagadja a hozzájárulás befizetését. 

Hozzátette, az adó szükségességét az MJVSZ soha nem vitatta, ugyanakkor a hozzájárulás mértékének jelentős csökkentését és a számítási módszertan átalakítását régóta szorgalmazzák.

Emlékeztetett: a szövetség már tavaly kidolgozott egy javaslatot, amelyet a polgármesterek egyhangúlag elfogadtak, amiről az előző kormánnyal is tárgyaltak, és az új kabinetnek is átadják. Addig azonban be kell fizetniük a második részletet, amellyel költségvetéseikben eleve számoltak. Azonban bíznak abban, hogy 2027-ben már érdemi eredményt érnek el a szolidaritási hozzájárulás csökkentésében.

Ugyanakkor az MJVSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a nagyvárosoknak kötelességük szolidárisnak lenni, ezt a felelősséget nem háríthatják el. 

 – húzta alá az elnök. Ehelyett megfelelő kommunikációval és szakmai javaslatokkal lehet változtatni a rendszeren.

Hozzátette, hogy az önkormányzati kérdésekben továbbra is várják a kormány terveit és az érdemi egyeztetéseket. Jelezte ugyanakkor, hogy az önkormányzati érdekképviseletek között már voltak tárgyalások, amelyek folytatásától várják a további előrelépést.

Lapunk azon felvetésére, hogy több polgármester jelezte, hogy az egységes 15 százalékos mértékű hozzájárulást elfogadhatónak tartaná, Cser-Palkovics András emlékeztetett arra, hogy az MJVSZ tavaly decemberben elfogadott egységes javaslatcsomagját több önkormányzati szövetség, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is jó iránynak tartja. 

Ennek kapcsán elmondta, az előző kormány nyitott volt a tárgyalásokra, az új kabinet esetében pedig egyelőre azt várják, milyen megállapodásra juthatnak. Megerősítette, hogy 

• egyszerűbb, 
• kiszámíthatóbb, 
• arányosabb és a 
• városokat kevésbé terhelő 

szolidaritási hozzájárulási rendszert szeretnének.

Van egy jó kiindulási alap, de jelenleg túl sok a bizonytalanság és a téves információ

Az elnök beszámolt arról is, hogy várják a kormány által kijelölt irányokat és az érdemi egyeztetéseket. Pozitív példaként említette, hogy a pedagógusbérek emeléséről szóló előterjesztés kapcsán Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár szakmai egyeztetésre hívta meg. 

Elmondása szerint megállapodtak abban, hogy szakpolitikai kérdésekben a jövőben is rendszeresen egyeztetnek, amit jó kiindulási alapnak nevezett.

Cser-Palkovics András közölte, az MJVSZ szakpolitikai javaslatát eljuttatták Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek. A dokumentum 

• az önkormányzati feladatok áttekintésére, 
• a pénzügyi önállóság megerősítésére 
• és a szolidaritási hozzájárulás átalakítására 

is kitér. Az önkormányzati szövetség készen áll a haladéktalan egyeztetésre, és reméli, hogy erre rövid időn belül sor kerül – emelte ki Székesfehérvár polgármestere.

Cser-Palkovics szerint a vitás kérdéseket személyes tárgyalásokon kellene megvitatni, nem pedig a közösségi médiából vagy hírportálokról értesülni a lehetséges kormányzati tervekről. 

Az MJVSZ elnöke úgy véli, jelenleg túl sok a bizonytalanság és a téves információ, ami egyik félnek sem kedvez. Ehelyett az emberek mindennapjait érintő valódi problémákra kellene összpontosítani. Hangsúlyozta, hogy az MJVSZ nyitott az együttműködésre, és minden olyan kezdeményezést támogat, amely a városok lakóinak érdekeit szolgálja, ugyanakkor fellép minden olyan döntéssel szemben, amely sértheti a nagyvárosok érdekeit. 

Szerinte ugyanis a nagyvárosok ereje a kormány számára is kulcsfontosságú, ezért érdemes figyelembe venni a tapasztalt városvezetők véleményét. Ha ez megtörténik, a jelenlegi légkör ellenére is lehetnek eredményes tárgyalások – húzta alá.

Lehet bővíteni a feladatköröket, de ahhoz megfelelő finaszírozást kell biztosítani

Az MJVSZ elnöke végül arról is beszélt, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatok önállóságának alkotmányos védelmét. Álláspontja szerint közfeladatokat csak akkor szabad magasabb szintre telepíteni, ha azok ott bizonyíthatóan hatékonyabban láthatók el. Ugyanakkor 

Hozzátette, hogy egyes területeken bővítenék az önkormányzatok hatásköreit és intézményfenntartói feladatait, ehhez azonban megfelelő finanszírozást is biztosítani kell. Példaként az építésügyi hatósági ügyek ismételt önkormányzati hatáskörbe helyezését említette, mert meggyőződése szerint ezt a feladatot a települések hatékonyabban tudnák ellátni.