Hogyan válik a körforgásosság zöld ügyből versenyképességi kérdéssé?
A magyar vállalatok jelentős része már felismerte ezt. A BCSDH és a KPMG idei, immár harmadik közös kutatása szerint a megkérdezett cégek – összesen 80 vállalat a BCSDH 150 tagvállalatai közül – 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt, és további 10 százalék tervezi annak bevezetését a következő években. A vállalatok háromnegyede rendelkezik körforgásos célkitűzéssel, közel fele pedig már méri is a kapcsolódó teljesítményét. Ezek első pillantásra biztató számok, ám a részletek árnyalják a képet.
Körforgásos gazdaság – hogy állnak a magyar cégek
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a körforgásos átmenet Magyarországon megtorpanni látszik. A cégek többsége továbbra is minimálprogramot követ, beéri a legegyszerűbb lépésekkel: hulladékgazdálkodási intézkedéseket vezet be, újrahasznosít, szemléletformáló programokat indít vagy fenntarthatóbb beszerzési gyakorlatokat alkalmaz. Ezek fontos dolgok ugyan, önmagukban azonban még nem jelentenek üzleti modellváltást.
Jól mutatja ezt, hogy miközben a vállalatok 75 százalékának van valamilyen körforgásos célkitűzése, mindössze 21 százalékuk rendelkezik valódi körforgásos stratégiával. Vagyis sok helyen léteznek már szigetszerű projektek, rendszerszintű gondolkodás azonban még nincs mögöttük.
Pedig a gazdasági környezet egyre inkább ebbe az irányba tereli a vállalatokat. A kutatás szerint a cégeket leginkább az erőforrás-hatékonyság motiválja a körforgásos megoldások alkalmazásában. Ez önmagában is fontos üzenet: a vállalatok nem elsősorban környezetvédelmi okokból foglalkoznak a témával, hanem azért, mert érzékelik a nyersanyagkitettség, az ellátási láncok sérülékenysége és a költségnyomás kockázatait.
Európa és Magyarország számára ez különösen fontos kérdés. Olyan gazdaságban élünk, amely jelentős mértékben függ a külső erőforrásoktól, miközben a kritikus nyersanyagokért folyó verseny világszerte élesedik. Ebben a helyzetben minden olyan megoldás, amely csökkenti az anyagfelhasználást, meghosszabbítja a termékek életciklusát vagy új üzleti modelleket hoz létre, egyszerre jelent környezeti és gazdasági előnyt.
Mégis, a kutatásból az derül ki, hogy sok vállalat továbbra is inkább költségként, mint lehetőségként tekint a körforgásos átmenetre. A korábbi kutatás 2023-as eredményeihez képest nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az átállást mérsékelt vagy jelentős kiadásként élik meg, miközben kevesebben látják benne a bevételnövelés vagy a költségcsökkentés lehetőségét. Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy a körforgásos gazdaság üzleti potenciálja még mindig alulértékelt.
A helyzetet az sem segíti, hogy a cégek több mint fele jelenleg egyáltalán nem rendelkezik körforgásos beruházással, és ahol fejlesztések zajlanak, ott is elsősorban saját forrásokra támaszkodnak. A külső finanszírozási lehetőségek kihasználása továbbra is alacsony.
A következő évek egyik kulcskérdése éppen ezért Magyarországon is az lesz, hogy a vállalatok képesek lesznek-e stratégiai szintre emelni a körforgásos átmenetet.
A versenyképességi előny ugyanis nem a szelektív hulladékgyűjtésben vagy egy-egy sikeresen megvalósított projektben rejlik, hanem abban, ha a körforgásosság a vállalati működés egészét átható szemléletté válik.
Ehhez azonban tudásra, együttműködésre és az életképes megoldások megismertetésére is szükség van – nem véletlenül vállalkozik az októberben Budapesten megrendezendő Circular Economy Hotspot annak bemutatására, hogyan válhat üzletileg működő, finanszírozható és skálázható gyakorlattá a körforgásosság.
