Ahol a technológia és a természet közös nyelvet beszél – így készül az ország egyik legnagyobb szélerőműparkjának előkészítése
Magyarország energiaellátásának jövője ma már nemcsak gazdasági, hanem környezeti kérdés is. A megújuló tiszta energiaforrások térnyerése elkerülhetetlen, de jogos elvárás, hogy ez a természeti értékek megőrzésével összhangban történjen. A Green Energy Investhor Zrt.-nél hisszük: a szélenergia és a természetvédelem összehangolható. Éppen ezért a legfontosabb kérdés egy szélerőműpark tervezésénél az, hogyan biztosítható a technológia fejlődése és a tiszta energia úgy, hogy közben ne okozzunk visszafordíthatatlan károkat a természetes élővilágban.
Eddig több mint 600 MW teljesítményű naperőműpark létesítésében és működtetésében vállaltunk kulcsszerepet, ami 2025-ben a hazai napenergia-termelés 10 százalékát biztosította. Következő lépésként egy országos léptékben is kiemelkedő, 500 MW kapacitású szélerőmű-fejlesztésen dolgozunk a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa térségében. Mivel Magyarország európai uniós vállalása szerint 2030-ig legalább 1 GW-ra növeli szélerőművi kapacitását, a kérdés már nem az, hogy lesznek-e fejlesztések, hanem hogy azok hol és miként valósulnak meg.
Szélerőművek tervezése – a kulcs a természet működésének megértése
A szélerőművek kapcsán a világon mindenhol felmerül a madarak és denevérek védelmének jelentősége, és azok sebezhetősége, mely kockázat ma már több módon mérhető és minimálisra csökkenthető.
A Green Energy Investhor (GEI) által tervezett parkok területén eddig elvégzett átfogó, teljes vegetációs időszakra kiterjedő természetvédelmi vizsgálatok során a szakértők több mint 22 ezer denevérhang-mintát elemeztek, és 99 védett vagy fokozottan védett madárfajhoz tartozó fészket azonosítottak.
A kutatások igazolják, hogy az élővilág viselkedése részben modellezhető, mely elengedhetetlen a stratégiai tervezéshez.
Ahhoz, hogy még pontosabb eredményt kapjunk, további egy év vegetációs időszakra kiterjedő vizsgálattal hosszabbítottuk meg az előkészítési munkálatokat. Az élő környezetünk nem egy statikus, hanem egy dinamikusan változó, bonyolult összefüggésekkel jellemezhető rendszer, amihez folyamatos monitorozásra és a modellek helyszíni adatokon alapuló finomhangolt beállítására van szükség.
A természetvédelmi vizsgálatokba bevont szakértői csoport tagjai megerősítették, hogy a parkok élettartama során az adaptív intézkedések kulcsfontosságúak a szélerőművek nagy mobilitású röpképes fajokra gyakorolt káros hatásainak és a természetvédelmi kockázatok minimalizálásában. A monitoring adatok és modellek alapján, részben előre jelezhetőek a vándorlási útvonalak. Ugyanakkor ezek az aktivitás, az évszak, napszak és a szélsebesség adatai alapján, valamint a pillanatnyi időjárási körülményektől valószínűsíthetően, évről-évre akár több kilométerrel is eltérhetnek ugyanazon egyed esetében is (GPS-jeladós vizsgáltok alapján). Ez a megközelítés túlmutat a korábbi gyakorlaton: nem egyszeri hatásvizsgálatban, hanem folyamatos alkalmazkodásban kell gondolkodnunk.
Adaptív működés a modern technológia segítségével
A modern szélerőművek ma már képesek reagálni a környezeti változásokra. Vonulási csúcsok idején a működés korlátozható, a vonuló madárfajok és a denevérek védelmében az aktív időszakban magasabb indítási szélsebesség vagy időszakos leállítás alkalmazható, a szenzorok és detektorok pedig valós idejű döntéstámogatást és akár azonnali beavatkozást biztosítanak.
Ugyanilyen fontos kérdés a tudatos helyszínválasztás. A természetes élőhelyeket – például az erdőket és gyepeket – már a tervezés korai szakaszában kizártuk, mivel ezek nagyobb biodiverzitásuk miatt érzékenyebbek a beavatkozásokra. A vizsgálatok alapján az intenzív mezőgazdasági területek élővilága általában kevésbé változatos, és a legtöbb hazai denevérfaj sem használja ezeket rendszeresen. Ugyanakkor a ragadozómadarak esetében – a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása miatt – ezek a területek is táplálkozóterületek, sőt néhány esetben költőhelyek is lehetnek, ezért a helyszínek kijelölésekor az ő jelenlétükre is kiemelt figyelmet fordítunk.
Éppen ezért a kezdetben vizsgált mintegy 350 toronyhelyből végül csupán néhány tucat, körülbelül 48-49 olyan helyszín maradt, amely az üzemelési időszakra vállalt hatáscsökkentő beavatkozások mellett, természetvédelmi szempontból is elfogadhatónak bizonyult.
Fejlesztéseinket így kizárólag olyan területeken visszük tovább, amelyek minden releváns környezeti szempontnak megfelelnek.
Felelősség hosszú távon
A természet védelme azonban nem ér majd véget a parkok átadásával; a valódi elköteleződés a működés évtizedei alatt mutatkozik meg. Kulcsfontosságú összefüggés például, hogy erős szélben a madarak jellemző repülési magassága a rotorsík alá kerül, a denevérek aktivitása pedig jellemzően alacsonyabb – éppen akkor, amikor a szélerőművek a legtöbb energiát termelik. Ez a természetes különválás, kiegészítve a folyamatos, adatvezérelt monitoring rendszerekkel, lehetőséget ad a működés precíz finomhangolására. Bár minden emberi beavatkozás hordoz kockázatot, célunk, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, a természeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe véve járuljunk hozzá Magyarország energiabiztonságához és klímacéljaihoz.
Terveinkben a vadosfai beruházás során olyan megoldások kombinációit válasszunk, amely a biodiverzitás szempontjából a lehető legoptimálisabb működést teszi lehetővé, és biztosítja, hogy a szélerőművek a több évtizedes üzemelés során is képesek legyenek folyamatosan alkalmazkodni a változó természeti és klimatikus körülményekhez. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében monitoring rendszereket és élőhelyfejlesztési programokat tervezünk alkalmazni, amelyek az élővilág változásainak folyamatos nyomon követésére épülnek. Olyan beruházásban gondolkodunk, ahol az energiatermelés nem elnyomja, hanem tiszteletben tartja a környezetét és az ott élőket. Ehhez nyílt kommunikációra és valódi szakmai partnerségre van szükség.
Hiszen a holnap energiája csak akkor lehet valódi megoldás, ha nemcsak tiszta, hanem felelős is.
