Nincs megállás, Varga Mihály előre megmondta, mire készülnek a Magyar Nemzeti Bankban: az elemzőket teljesen meglepte, ami az alapkamattal történt – kedden visszatérhet a szigor
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a múlt hónapban 25 bázisponttal vágta meg az alapkamatot. A 6 százalékra olvadó irányadó ráta nem okozott meglepetést, a jegybankelnök sajtótájékoztatója annál inkább. Varga Mihály ugyanis hosszú idő után először váltott lazább hangnemre, és egyértelmű jelét adta annak, hogy a nyári hónapokban folytatódhat a lazítás.
Nincs megállás: sorozatban másodjára vághatja meg az alapkamatot Varga Mihály
A jegybank optimizmusa a vártnál jóval kedvezőbb inflációs pályának tudható be. A júniusi inflációs jelentésében lényegében megfelezte az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését. Márciusban még a jegybank 3,8 százalékos inflációs prognosztizált, ehhez képest most júniusban mindössze 1,8 százalékot. A prognózis akkor az elemzőket is meglepte.
"Bár számítottunk arra, hogy az iráni háború kitörésekor felvázolt inflációs pálya érdemben fog módosulni, de ez minden képzeletet felülmúl" – nyilatkozta a Világgazdaság által megkérdezett elemző, aki szerint jegybank gyakorlatilag most azt várja, hogy az átlagos infláció idén alig fog emelkedni. Korábban az elemzők arra számítottak, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása lassanként, de megjelenik majd a magyar gazdaságban a növekvő árnyomáson keresztül. Mindez azonban nem igazolódott be, olyannyira, hogy az elemzők egyöntetűen kamatcsökkentést várnak.
Az alacsony infláció és a kockázati megítélés választások után bekövetkezett jelentős javulása egyértelműen a kamatcsökkentés mellett szólnak
– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusi infláció mindössze 1,7 százalékon alakult, szemben az 1,9 százalékos piaci várakozással és ez a szint továbbra is a jegybanki cél, sőt, célsáv alatt van, azaz teret ad a lazításra, nem beszélve arról, hogy a 6 százalékos kamatszint ehhez az inflációhoz viszonyítva még magas.
Ráadásul a magyar kamatszint régiós viszonylatban is magasnak tekinthető:
- a magyarhoz mérhetően jókora, 6,5 százalékos alapkamattal csak Románia rendelkezik, miközben ott az infláció jelentős, 10,4 százalék,
- Csehországban az alapkamat 3,75 százalék (júniusban emeltek erre a szintre), miközben az infláció mindössze 1,5 százalék,
- ugyanekkora a lengyel alapkamat is, 2,5 százalékos infláció mellett.
Regős szerint csak akkor tenne másképp a jegybank a júniusi ülésé, ha valami olyan tényező jött volna közbe, ami nagyon megváltoztatja a piaci helyzetet, mint amilyen például az iráni háború február végi kitörése volt. A közel-keleti konfliktus mostani kiújulása és az energiaárak emelkedése persze óvatosságra intheti a jegybank, de szerinte mintha azért is mondta volna ki ennyire expliciten előre a júliusi kamatdöntést Varga Mihály, mert számított volna erre, így viszont a döntés kapcsán már nincs nagyobb bizonytalanság. Hozzátette azt is, hogy a márciusi helyzethez képest a forint még mindig sokkal erősebb, így ugyan akkor a jegybank az év végére 5 százalék feletti inflációt várt, most ez a háború kiújulása ellenére sem reális szint, azaz nem kell annyira szigorúnak lennie.
Kommunikációs fordulatot hajtott végre a jegybank
Regős Gábor úgy látja, a jegybank egy egyértelmű kommunikációs fordulatot hajtott végre júniusban. Bár az alapkamatot akkor a várakozásoknak megfelelően alakította, a korábbi óvatos, megfontolt monetáris politikát hangsúlyozó kommunikáció helyett nyíltan kimondták a júliusi és az augusztusi kamatcsökkentést is.
Ez mindenképpen meglepő volt. Annak ellenére is, hogy a júniusi időszakot megelőző adatok, események (alacsony infláció, erős forint, javuló kockázati megítélés) nem támasztották alá volna kellőképp a kamatcsökkentést
– mondta az elemző, aki szerint az ennyire konkrét iránymutatás egyik célja talán az lehetett, hogy a köztes egy hónapban se lehessen a jegybankot túlzott szigorral vádolni vagy hogy ezzel is növelje a stabilitást, hiszen jó előre megmondta, hogy mi fog történni – legalábbis a két nyári hónapban.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenképpen kockázatot jelent a közel-keleti helyzet újbóli eszkalálódása és erre a jegybanknak is figyelnie kell. Az is igaz persze, hogy a háború kiújulása messze nem váltott ki olyan heves piaci reakciókat, mint annak február végi kitörése – mintha egy kicsit a piac már megszokta volna a helyzetet, vagyis úgyis arra számítanak, hogy a végén Trump kihátrál a konfliktusból, amikor az amerikai kötvényhozamok már nagyon megemelkedtek. A monetáris politika szempontjából ugyanis nem maga a hadi helyzet a legfontosabb, hanem az, hogy hogyan alakul a földgáz és a kőolaj világpiaci ára, illetve hogy a geopolitikai helyzet változása hogyan hat a forint árfolyamára.
Az iráin háború miatt ismét szigorúbb hangvételű lehet a jegybank
Szinte biztosra vehető a 25 bázispontos kamatvágás, annak elmaradása vagy akár a nagyobb lépés is jelentős meglepetést jelentene - ezt már Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője mondta lapunknak. Hozzátette, a laza hangnem okozta a legnagyobb meglepetést a múlthavi üléssel kapcsolatban. Az Inflációs jelentés által előrejelzett pálya, illetve az aktuális nemzetközi folyamatok, az iráni háború nyugvópontra kerülése, együttesen rendkívül kedvező környezetet teremtett a jegybank számára, amely mellett a jegybank megengedhette magának a vártnál lazább hangnemet anélkül, hogy pénzpiaci turbulenciát okozzon. Ugyanakkor az elemző úgy véli, hogy júliusban ismét szigorúbb hangnem jellemezheti a jegybank kommunikációját.
Már a júliusi ülésen arra számítunk, hogy a hangnem szigorúbb, óvatosabb lesz a júniusihoz képest, azonban egyelőre nem várható, hogy a korábbi terveket felülírná az iráni háború újbóli eszkalációja
- véli az elemző, aki szerint a júniusi inflációs adat ismét a várakozások alatt alakult, vagyis a jegybank legfontosabb horgonyát tekintve nincs ok az aggodalomra. Emellett az energiapiaci reakciók is mérsékeltebbek, a kőolaj ára például nem emelkedett vissza a megállapodás megkötése előtti szintre. "Azonban, ahogy láthatjuk, a helyzet gyorsan változhat, további eszkaláció esetén előfordulhat, hogy át kell írni a korábbi terveket az MNB-nél is" - jegyezte meg.
Ami a nagy jegybankokat illeti, Molnár Dániel úgy látja, a Fed és az EKB esetében is a piac csak visszafogott szigorítást vár év végéig, legfeljebb 1-2 kamatemelést árazva, agresszívebb szigorítás mellett sokkal jobban kiütközne a kontraszt. Másrészt a magyar eszközök kockázati megítélése olyan mértékben javult az elmúlt időszakban, hogy azok vonzereje a mérséklődő kamatkülönbözet ellenére is fennmaradt. A kérdés továbbra is az, hogy ez meddig tud fennmaradni, mikor jön el az a pont, ahol elkezdik majd zárni a forint melletti pozíciókat a befektetők.
Túl erős lehet a forint
A forint kapcsán az MGFÜ elemzője arra hívta fel a figyelmet, forint esetében, főleg a mérséklődő kamatkülönbözet nyomán inkább gyengülést várnak.
A 350-360 közötti sáv már túl erős lehetett, azt a fundamentumok helyett sokkal inkább a beáramló forró tőke eredményezte. Az egyensúlyi szint 370 körül lehet, ahova év végéig juthat el a jegyzés Molnár szerint.
Ezzel szemben a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, rövidtávon van tér az erősödésre, hiszen ha az iráni háború ismét nyugvópontra jutna és az energiaárak mérséklődnének, az valamelyest erősítené a forintot. Abban viszont egyetért mindkét elemő, hogy hosszabb távon ez a 360 körüli, vagy inkább 360-370 közötti szint lehet reális, hiszen olyan árfolyamra van szükség, ami az exportáló vállalatok számára is elfogadható. Ugyanakkor Regős szerint, hogy ha a gazdaságpolitika célja valóban az euró bevezetése, akkor ahhoz alacsony infláció és az inflációs cél 2 százalékra csökkentése is szükséges – márpedig ezekkel a forint trendszerű gyengítése nem fér össze.
Az év végén 5 százalék lehet az alapkamat
Regős várakozásai szerint amennyiben a júliusra és augusztusra már bejelentett kamatvágás is megvalósul, akkor 5,5 százalék lesz a jegybanki alapkamat mértéke.
Ezt követően várakozása szerint még további kamatvágást hajt végre idén a jegybank, így az év végére az irányadó ráta 5,0 százalékot tehet ki.
Ennyire egyszerűen persze nem lehet előrejelezni a kamatpályát (még a nagyobb gazdaságok vonatkozásában sem), hiszen egy-egy váratlan esemény azt nagyon gyorsan átírhatja. Ilyen volt például az iráni háború kitörése – kérdés, hogy a közel-keleti fejlemények a következő időszakban mennyire változtatják meg a fenti várakozásokat, hiszen ennek nyomán lehet, hogy mégsem lesz ennyi vágásra lehetősége a magyar jegybanknak.
Molnár Dániel szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet alapján – figyelembe véve a hazai inflációs folyamatokat is – a júliusi mellett a belengetett augusztusi kamatcsökkentést is végre tudja majd hajtani a jegybank. Azt követően ugyanakkor nagyobb a bizonytalanság. Kedvezőbb külső környezetben, a várakozásoknak megfelelő inflációs pálya mellett akár 5 százalékig is mérséklődhet az alapkamat az év végére, vagyis a júliusi lépésen felül további 3 lazítás jöhet.
