Rég volt ekkora meglepetés a magyar gazdaságban: akkorát vágott Varga Mihály az infláción, hogy az elemzők sem hittek a szemüknek – "Minden várakozást felülmúlt"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNégy hónap után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanács kedden, amivel Varga Mihály- vezette testület lényegében szembement a fél világgal . Mivel a piac és a hazai befektetői közeg már árazta a kamatvágást, így a döntés nem okozott meglepetést, Varga Mihály szavai és jegybank júniusi inflációs jelentése már annál inkább. Bár a szokásos sajtótéjékoztatóján a jegybankelnök még csak a sarokszámokat ismertette a csütörtökön megjelenő dokumentumnak, azonban az kiderült, hogy az MNB lényegében megfelezte az idei éves átlagos inflációs előrelzését. Ezzel párhuzamosan pedig jelezte, a nyári hónapokban még további kamatvágásokra van kilátás. Mind az infláció, mind a kavatvágások mértéke az elmúlt hónapok és talán évek egyik legnagyobb meglepetését okozták a magyar gazdaságban.
Rég volt ekkora meglepetés a magyar gazdaságban: akkorát vágott Varga Mihály az infláción, hogy az elemzők sem hittek a szemüknek
Márciusban még a jegybank 3,8 százalékos inflációs prognosztizált, ehhez képest most júniusban mindössze 1,8 százalékot, azaz három hónap leforgása alatt több mint a felére vágta vissza az előrejelzését. A mögöttes okokról az általunk megkérdezett elemzők is találgatnak. Ugyan a hónapok óta erősödő forint és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok alapján várható volt a lépés, a mértéke az, ami váratlannak tekinthető.
Bár számítottunk arra, hogy az iráni háború kitörésekor felvázolt inflációs pálya érdemben fog módosulni, de ez minden képzeletet felülmúlt
– ezt mondta a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője az MNB júniusi inflációs számairól. Az elemző szerint a jegybank gyakorlatilag most azt várja, hogy az átlagos infláció idén alig fog emelkedni. Májusban 1,8 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, ami önmagában is jelezte, hogy a vártnál kedvezőbb inflációs folyamatok zajlanak a háttérben.
Korábban az elemzők ugyanis arra számítottak, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása lassanként, de megjelenik majd a magyar gazdaságban a növekvő árnyomáson keresztül. Ezt valószínűsítette az is, hogy több uniós országban és Amerikában is elindult az infláció felfelé az energiaárak drágulása miatt:
- Németországban áprilisban két éves csúcsára, 2,6 százalékára gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme,
- az euróövezetben májusban 3,2 százalékra,
- Amerikában pedig 4,2 százalékra.
Ehhez képest Magyarországon alig látni nyomait annak, hogy begyűrűzött volna az energiaárak drágulása. Pedig az olajpiacon valóságos felfordulás történt az utóbbi hónapokban. Február 28-án kitört háborúban Irán lezárta Hormuzi-szorost, ahol normál időkben a világ olaj-és LNG-kereskedelmének ötöde halad át naponta, a lépés hatására tíz millió tonna hordó kőolaj esett ki naponta a világpiacról. A szűkülő kínálat következteében az európai piacon mérvadó Brent olaj ára március közepétől másfél hónapon keresztül 100 dollár fölött tartózkodott, emiatt a Nemzetközi Energiaügynökség több évtizede nem látott energiaválsággal riogatott. Így érthető volt a jegybank lépése, miután az instabil geopolitikai környezetben nem merte folytatni a kamatvágásokat.
Az energiaárak, az árrésstopok és a forint magyarázhatja az MNB optimizmusát
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjét is meglepte az MNB inflációs előrejelzése. Abban biztos volt, hogy lejjebb húzza az inflációs számokat, hiszen március óta csökkentek a nyersanyagárak, és a forint is jelentősen erősödött.
Számítottam arra, hogy lesz egy masszív revízió, de ennyire durvára nem
– ismerte el az elemző, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB azzal kalkulál, hogy nem vezeti ki a kormány az árréstopokat, mivel törvény szerint a kivezetésüknek nincs hatáideje. Ezért a jegybank az inflációs jelentésében Varga Mihály szerint készített egy alternatív pályát az inflációs pályáról, amiben feltételes kivezetéssel számolnak.
Virovácz Pétert ugyanakkor elsősorban a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzés lepte meg, különösen azért, mert egyelőre nem ismert, hogy a jegybank 2027-re milyen bérdinamikával és munkaerőpiaci folyamatokkal számol. Emiatt a 2,3 százalékos inflációs prognózist meglehetősen optimistának tartja.
Ez utóbbi azt jelentené, hogy bizonyos hónapokban negatív havi alapú inflációt kellene látnunk. Szerinte ez nem elképzelhetetlen, de nagyon sok mindennek hozzá össze kellene jönnie. A tapasztalata azt mondatja vele, hogy ha lesz lehetőségük a magyar vállalatoknak áremelésre, mert növekszik a gazdaság, vagy erősödik a bérkiáramlás, akkor megint vastagon fog a ceruzájuk majd.
Arra is rámutatott, hogy modellszámítások szerint az erős forint jövő nyáron fogja kifejteni a hatását, ami 1,2 százalékkal módosítja az inflációs pályát. Emlékeztett rá, hogy korábban 5 százalékos csúcsot várt az MNB, tehát ha abból levesszük ezt az 1,2 százalékot, akkor is még 3 százalék fölötti inflációt látnánk. Emiatt ezért szerinte a magyarázatot a jegybank vártnál alacsonyabb inflációs számaira az energiaárak jelenthetik.Márciusban még emelkedő pályával számoltak az olajárakban, most pedig egy masszívan csökkenővek, ami szerinte simán indokol egy 1 százalékpontot az inflációban.
Kisebb kamatcsökkentési ciklusba kezd az MNB
Nagy János szerint nem csak az inflációs pálya drasztikus megváltozása okozott meglepetést, hanem a "meglehetőesen laza hangvételű jegybanki kommunikáció is". Varga Mihály ugyanis azt is jelezte a keddi sajtótájékoztatóján, hogy hogy a nyár folyamán összesen három darab 25 bázispontos kamatcsökkentésre lát a jegybank lehetőséget, így júliusban és augusztusban is további kamatcsökkentésekre lehet számítani, amivel a nyár végére 5,5 százalékra is süllyedhet az alapkamat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azt emelte ki lapunknak, hogy ezzel a jegybank egy mini-kamatcsökkentési ciklust jelentett be, ami rövid távon egy nagyon határozott előremutatás.
Az elemző korábban nem számított arra, hogy a nyár végére 5,5 százalékra csökkenhet az alapkamat, ezt az év végére várta. Most már azonban úgy látja, hogy ősszel további kamatvágások jöhetnek a jegybanktól. Török Zoltán az MNB mozgáterének bővüléséről pedig úgy vélekedett, hogy az korábban is rendelkezésre állt.
"Azt látjuk, hogy a forint árfolyama erős és stabil, az állampapírpiacon a hozamok nagyon jelentősen csökkentek. A tíz éves papír hozama közel 2 százalékot zuhant az iráni háború kitörése óta" – emelte ki. A kockázatok kiárazódása miatt az elemző szerint tehát a mozgástér már rendelkezésre állt korábban is, így a kérdés inkább az volt, hogy milyen gyorsan és milyen ütemben használja fel azt a jegybank. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a piac már májusban is várta a kamatvágást, szemben az elemzőkkel, ami azt sugallta, hogy a jegybank nagyon óvatos lesz.
Szerinte az óvatosság az MNB részéről megmaradt, de a túlzott óvatosság már kevésbé jellemző. Úgy látja, van ráció abban, hogy bejelentették a fokozatos kamatcsökkentést.
Persze lehetett volna azt is csinálni, hogy hirtelen, egyszeri lépésben vág meg a kamatot az MNB, az is egy érvényes döntés lehetett volna, de biztosan megvan az oka annak, hogy ahelyett a fokozatosságot választotta a monetáris tanács. Szerinte ezzel lehet kisebbet tévedni.
Az erős forint és a hozamfelárak miatt vághatott bele a kamatvágásba a jegybank
Kevésbé lepte meg Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgaszdászát a jegybank új prognózisa. Ő eleve, az elemzői konszenzusnál alacsonyabb, 2,5 százalékos éves átlagos inflációt jósolt 2026-ra. A mostani kamatcsökkentés egyszerre több tényező is indokolta: az erős forint, az alacsony infláció és a Közel-Keletről érkező kedvező hírek, amelyek nyomán az energiaárak ha nem is kerültek vissza eredeti szintjükre, de érdemben csökkentek. Szintén a kamatcsökkentés irányába hatott az ország kockázati megítélésében a választások óta bekövetkezett jelentős javulás.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az iráni béke egyelőre meglehetősen törékeny, fennáll a kockázata a háború kiújulásának, az olajárak ismételt emelkedésének. Ezzel együtt szerinte a jegybanki kommunikáció alapján az sem kizárt, hogy több lazítás történik az év végéig, azaz az alapkamat az alapesetben az év végére várt 5,25 százalék alá kerül.
Beárazhatta a nyári kamatvágásokat a forint
A kamatdöntés hírére a forint jelentősen korrigált, a korábbi 350-euró árfolyamszintről 356-ig gyengült kedden. A nagy kérdés, hogy van-e további tér a hazai deviza árfolyama előtt. Török Zoltán szerint ugyanakkor úgy véli forint árfolyamában már benne vannak a nyári kamatvágások, és a kockázatok, kedden ugyanis már beárazták a befektetők.
További forinterősödést nem várunk
– jelezte az elemző, aki azonban rögtön hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, forintgyengülést látunk majd a közeljövőben. ugyanis több tényező van, ami a forint gyengülése ellen hat, ilyen a jövő évi költségvetés, a hitelminősítői kilátások vagy az euró bevezetésével kapcsolatos tervek ismertetése. "Ezek forint támogató tényezők, persze nyilván van egy gazdaságpolitikai, vagy egy külső gazdasági sokkból eredő kockázat, ahol elcsúszhata dolog, de azt kicsinek látom " – jegyezte meg Török Zoltán.
