Varga Mihály hónapok óta nem volt ilyen könnyű helyzetben: kedden még akár meglepetést is okozhat az MNB

Rég látott mozgástér birtokában ülhetnek össze a jegybankárok. Kedden ugyanis ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a piac várakozásai szerint 25 bázisponttal 6 százalékra mérsékelheti az alapkamatot. 

Nem az a kérdés, hogy vág-e az alapkamaton az MNB, hanem, hogy mekkorát – hónapok óta nem volt ilyen könnyű helyzetben Varga Mihály

Utoljára februárban lazított a monetáris kondíciókon az MNB, miután a élelmiszere világpiaci áránakcsökkenése és a forint hónapok óta tartó erősödése közel 10 éves mélypontjára lökte az inflációt. Így minden adott volt ahhoz, hogy márciusban tovább csökkenjen az alapkamat. A piac is már árazta is a következő kamatvágást, amikor közbeszólt az iráni háború. Február 28-án kitört közel-keleti konfliktus során Irán lezárta a világ olaj-és LNG kereskedelmének számító Hormuzi-szorost, a lépés hatására azonnal elszállt az olaj ára. Az európai piacon mérvadó Brent árfolyama több mint egy hónapon keresztül volt a kritikus 100 dollár fölött. Az instabil geopolitikai környezetben nem is volt más választása a jegybanknak, mint a kamatszintek tartása. 

Az elmúlt egy hónapban azonban egyre a pozitív forgatókönyvek élesedtek, az iráni háború a lezárás irányába mozdult el. De volt egy ennél is erősebb tényező, ami a jegybankot a lazítás irányába tereli:

Ezek azok a tényezők most, amelyek a monetáris tanács tagjait is meggyőzhetik.

– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint az erős forint, az alacsony infláció és az energiaárak csökkenése egyaránt a kamatcsökkentés mellett szólnak, illetve a régiós szinten is magas alapkamat. A régióban csak a román alapkamat van a magyarral hasonló szinten, ott azonban az infláció nem 1,8 százalék, hanem 10 százalék feletti és a politikai helyzet sem túl stabil. 

Ő inkább a 25 bázispontos vágást tartja valószínűnek a következők miatt:

1. A mostani jegybanki vezetés eddig is igyekezett óvatos monetáris politikát folytatni. Bár most minden pozitívnak tűnik, 3 hónapja még azt latolgattuk, hogy kell-e kamatot emelni az energiaárak elszabadulása miatt, akkor "minden lehetőség az asztalon volt".
2. Bár valóban úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten rendeződik a helyzet, azt azonban nem venné biztosra, hogy a béke ténylegesen működni tud és tartós lesz, mivel Irán egy erőteljes zsarolási potenciált talált magának a Hormuzi-szoros lezárásával. Szerinte ha tehát törékeny a béke, az az energiaárakban is hozhat még akár jelentősebb emelkedést, ami óvatosságra intheti a jegybankot, így érdemesebb kivárni a nagyobb vágással.
3. A jegybank jelenleg "szembe megy a világgal". Míg az MNB esetében a lazítás lehetőségéről beszélünk, addig az EKB nemrég szigorított monetáris kondícióin és a jövőben is inkább szigorítást vár még a piac, bár ha a Közel-Keleten tényleg rendeződik a helyzet, akkor ez nem fog bekövetkezni. Egy néhány hét alatt 75 bázisponttal csökkenő kamatkülönbözet viszont már túl nagy lehet, így marad az óvatos 25 bázispontos vágás, ez viszont még abszolút belefér.

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője is hasonló véleményen van. 

Úgy látja, agyobb lépésnek az esélye kicsi, habár az inflációs folyamatok vagy a kockázati megítélés javulása akár még indokolhatná is, de ez szembemenne az elmúlt időszakban hangoztatott óvatos és türelmes megközelítéssel, ami jelentős mértékben hozzájárult a jegybank hitelességének javulásához.

Az infláció egyre szebben néz ki

A jegybank mozgásterét jelentősen kibővítette az infláció, amely májusban is mindössze 1,8 százalékos volt, tehát még mindig a jegybank céltartománya alatt tartózkodik. Molnár emlékeztett arra, hogy korábban a tavaszi hónapokra már az infláció gyorsulását várták, ehhez képest jelentős meglepetést jelentenek az elmúlt hónapok adatai, miután az erősebb forintárfolyam a fogyasztói árakba is begyűrűzött, főleg az élelmiszerek esetében, miközben a kormányzati árszabályozások fenntartása (legnagyobb mértékben a védett üzemanyagárak) is támogatta az alacsony inflációt.

Az USA-iráni háború az energiapiac problémáit nem orvosolta, így a hatások várhatóan begyűrűznek majd, miközben bizonytalanságot jelent az árrésstopok kivezetése is. Összességében azzal számolunk, hogy év végéig kiléphet felfelé a toleranciasávból az infláció, majd jövő tavasztól kezdhet el ismét lassulni – jegyezte meg az elemző. Ráadásul a monetáris tanács mostani döntését nagyban meghatározza majd, hogy pontosan milyen inflációs pályával számol a jegybank, ez a júniusi inflációs jelentésből ki fog derülni, amelyet csütörtökön közölnek.

Az iráni háború még bekavarhat

A nagy kérdés azonban az iráni háború, amely az utóbbi napokban fúgy tűnt, nyugvópontra jut. Aztán szombaton Irán lezárta a Hormuzi-szorost, válaszul arra, hogy Izrael támadást indított libanoni célpontok ellen. Regős is úgy véli, hogy az iráni helyzet ugyan megnyugodni látszik, de ez nem jelenti azt, hogy minden kérdés megoldódott. Ugyanis, több olyan pont van a körvonalazódó megállapodás kapcsán, amelyek mentén még újjáéledhet a konfliktus. Ilyen például

• az iráni atomprogram, 
• az Irán által beszedni kívánt hajózási díj 
• vagy az Egyesült Államok által nyújtandó újjáépítési támogatás, ezek mentén pedig könnyen elcsúszhat a békefolyamat. 

"Ha pedig a háború kiújul – én azt sem gondoltam, hogy ilyen sokáig kihúzzák a békét – akkor ismét növekedhetnek az energiaárak, ami valóban óvatosságra intheti a jegybankot és inkább a 25, mint az 50 bázispontos csökkentés mellett szól" – tette hozzá.

Túl erős a forint?

Arra a kérdésre, hogy túl erős-e már a forint esetleg a jegybanknak, Regős azt választolta, hogy nehéz lenne a 350-es árfolyamra azt mondani, hogy nem erős vagy nem túl erős. A jegybanknak szerinte az infláció miatt önmagában nem kényelmetlen, ha valakinek kényelmetlen, azok inkább az exportáló cégek. Ezt természetesen a jegybank is figyeli, de nem az elsődleges célja. 

– véli a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Molnár úgy látja, hogy a kedvező nemzetközi hírek és az érdemi kamatelőny mellett nem jelent meglepetést a forint erősödése. A jegybank szempontjából ellenben továbbra sem az árfolyam szintje, inkább a mögöttes mozgatóerők a fontosak: mennyire stabil az erősödés, milyen mértékben eredményezi azt a kockázati megítélés tartós javulása, illetve a forró tőke mozgása. Utóbbi akár pénzpiaci kockázatot is jelenthet, ennek kialakulását mindenképpen el akarja kerülni a jegybank, még úgy is, hogy az erősebb árfolyam számottevően támogatja az infláció letörését és az inflációs várakozások horgonyzását.

Júliusban akár újabb kamatvágás jöhet

A június utáni kamatpályát jelentős bizonytalanság övezi, az USA-iráni megállapodás stabilitása, az energiapiaci sokk begyűrűzése, a hazai inflációs folyamatok – kiemelten is az árrésstopok jövője – egyaránt befolyásolják majd a jegybanki döntéseket. Molnár Dániel szerint van rá esély, hogy akár még 2-3 kamatvágás is jöhet év végéig – a megállapodás előtt legfeljebb 1-gyel számoltak –, azonban várhatóan a jegybank óvatos marad, miközben az emelkedő inflációs környezetben a korábbi kommunikáció alapján az érdemi reálkamatszintet is fenn kívánja tartani. 

Sőt, úgy véli, ezt követően idén még akár két további vágás sem zárható ki, különösen is, ha ténylegesen normalizálódnak az energiaárak. A lazítást az is segítheti, ha a várakozásoknak megfelelően beérkeznek a várt uniós források (illetve már az is, ha ténylegesen lesz "papírunk" arról, hogy megkapjuk ezeket), hiszen ez további forinterősítő hatással bír majd.