Külföldi lapszemle

Süddeutsche Zeitung

Nem számolok azzal, hogy az EU nizzai csúcstalálkozójának résztvevői december elején konkrét időpontot neveznek meg az unió bővítésének első fordulójára -- jelentette ki a Süddeutsche Zeitungban csütörtökön megjelent interjúban a magyar külügyminiszter. Martonyi János szerint "talán még az sem jelentene segítséget, ha absztrakt határidőt rögzítenének mindenki számára. Hasznos az volna, ha az EU értésre adná, hogy 2001 végéig minden felkészült állammal be lehet fejezni a (csatlakozási) tárgyalásokat. Nizzától mi azt várjuk, hogy lökést adjon a tárgyalásoknak, no meg természetesen valamiféle menetrendet, amely meggyorsítaná a folyamatot."

A német liberális lap tudósítójával beszélgetve a magyar diplomácia vezetője elmondta: Budapest egyetértett a tavalyi helsinki csúcs határozatával, amelynek értelmében Brüsszel további hat országot vett föl a tagjelöltek közé. "Nagyon nem tetszene viszont nekünk egy úgynevezett big bang, azaz csaknem valamennyi tagjelölt egyidejű felvétele. Ez roppant kockázatos és ráadásul szinte kivihetetlen volna. Újra kellene ugyanis tárgyalni az Agenda 2000-t, a közös agrárpolitikát és számos egyéb kérdést, ami drámai módon késleltetné a bővítés első körét."

Az Európai Unió jövőjét firtató kérdésre Martonyi kijelentette: előbb-utóbb szükség lesz egy európai alkotmányra, amelynek kidolgozásában Magyarország is szívesen részt venne. Ellenezte viszont egy "belső unió" létrehozását. "Nem szabad megkettőzni az (EU-)intézmények számát. Ez halálos csapás volna az integrációra. Az európai intézményeket pedig nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. Ez elsősorban az Európai Bizottságra és az Európai Bíróságra vonatkozik. Európának nagyobb fokú legitimációra van szüksége, ehhez pedig nagyobb hatalmat kell adni az Európai Parlamentnek" -- hangoztatta a külügyminiszter.

Az EU-biztosok száma körüli huzavonával kapcsolatban Martonyi leszögezte: nem az a lényeg, hogy egy biztos dán, magyar, cseh vagy éppen német. "Nem vagyok bizonyos abban, hogy tizenkét biztos jobb, mint huszonöt. Ha nagy felelősségről van szó, akkor olyan emberekre van szükség, akik képesek viselni ezt a felelősséget."

El tud képzelni olyan Európai Bizottságot, amelyben Magyarországnak nincs képviselete? -- hangzott az utolsó kérdés. "A következő tíz évben nem, utána viszont igen. Feltéve, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a reformmal kapcsolatban említettem. El tudok képzelni olyan bizottságot, amelyben a nemzeti hovatartozás nem játszik fontos szerepet" -- válaszolta a miniszter.

A magyarok jó bizonyítványt kaptak az Európai Unió legutóbbi országjelentéseinek közzétételekor, a kormány reformkurzusa sok dicséretet kapott, de az ország keleti fele egyelőre keveset profitál a növekvő jólétből -- állapította meg a Martonyi-interjút is közlő összeállításában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális lap munkatársa, Daniel Brössler budapesti beszámolójában megszólaltatta Demján Sándort, az ország "legsikeresebb vállalkozóját". Megírta Demján eddigi tevékenységének eredményeit, és hírt adott új tervéről is: az irodája közelében éktelenkedő romos raktárépületek helyén modern lakóházakat akar felhúzni tetőterasszal, úszómedencével, mozikkal, játszóterekkel. A leendő lakók "az új középosztály fiatal tagjai lesznek, akik otthon dolgoznak majd számítógépen".

Brössler kitért a brüsszeli jelentés magyar szempontból negatív osztályzataira, így az árstabilitás és a korrupció kérdésére. Ezzel együtt -- tette hozzá -- Gottfried Péter EU-integrációs államtitkárnak többi kelet-európai kollégájával összehasonlítva igen kellemes munkája van. A lapnak nyilatkozva Gottfried bosszankodva említette, hogy Brüsszelben túl kevés figyelmet szentelnek a tagjelölt országok realitásainak és a köztük fennálló különbségeknek.