A jegybankelnök dilemmája
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA mostani 0,1 százalékpontos mérséklés, holott nem tűnik soknak, azt jelenti, hogy éves szinten körülbelül 30 százalékkal csökken a devalválás mértéke.
Járai Zsigmond jegybankelnök tegnap Prágában bejelentette, hogy az év végére 6-7 százalékos lehet a drágulás üteme. Ez nyilván ambiciózus terv a monetáris politika részéről, de képzeljük bele magunkat egy pillanatra Járai Zsigmond helyébe.
Miközben a jegybankelnök azt hangoztatja, hogy az idén még nem érett meg a helyzet az árfolyamrendszer megváltoztatására, addig ezen nyilatkozat szerint az év végére -- véleménye szerint -- pontosan ilyen helyzet jön létre. A korábbinál magasabb európai infláció mellett ugyanis az esztendő végére előállhat az az inflációs különbözet, amelyre hivatkozva sávot lehetne szélesíteni.
A jegybankelnök szándéka világos. A spekulációs szándékok letörése érdekében a lehető legnagyobb bizonytalanságban kívánja tartani a piaci szereplőket a forint felértékelődésének időpontját illetően. A helyzet azonban ebből a szempontból nemigen javul majd tovább. A piac ugyanis egyértelműen azt várja, hogy még ebben az évben bekövetkezik a nagy esemény, márpedig akkor egy idő után nehéz tovább rombolni a várakozásokat. Ha pedig ez nem sikerül, akkor nem lesz könnyű megakadályozni, hogy a spekulációs tőke berontson az országba.
A monetáris politika irányítói egyébként is nehéz helyzetben vannak. Egyrészt úgy tűnik, az infláció itthon nyárig nem csökken, az EU központi bankja viszont kamatmérséklésre készül. Emiatt a jegybanknak a pozitív reálkamat fenntartását és a kamatkülönbözetet kihasználó külföldi spekulánsok távol tartását egyaránt megcélzó politikában egyre kisebb a mozgástere.
A fentiek alapján akár az sem lenne meglepő, ha az MNB még az év első felében meglépné azt, amit a szakértők és a piac olyannyira vár, a sávszélesítést.
A jövő héttől 0,3-ről 0,2 százalékra csökken a forint havi leértékelésének mértéke. Mindez azt jelenti, hogy a csúszó leértékeléses rendszer egyre inkább közelít egy rögzített árfolyamrendszerhez, így exportsegítő hatása teljesen megszűnik. Madár István-->
