Tizennégy éves az EU szociális chartája

Még szakmai berkekben is olykor félreértésre adhat okot a szociális charta elnevezés. Sokan ugyanis a hivatalosan európai szociális chartaként ismert, az Európa Tanács által 1961-ben megalkotott dokumentumot értik alatta, pedig az EU szociális vagy másképp közösségi chartája kizárólag az uniós tagállamokra vonatkozik.

A hivatalos elnevezéssel "A munkavállalók szociális jogairól szóló közösségi chartát" 1989-ben írták alá a tagállamok képviselői az Egyesült Királyság kivételével. Az Egyesült Királyság ellenállása azt is jelentette, hogy nem válhatott az elsődleges közösségi jog részévé. Az akkori konzervatív brit kormány döntésének hátterében az állt, hogy deregulációt akart, nem kívánta a szociális terület szabályozásának eszközeit a közösségre ruházni. A charta így nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, viszont fontos politikai eszközt, mércét, hivatkozási pontot jelent - mondja Gyulavári Tamás, a Pécsi Tudományegyetem munkajogi tanszékének docense.

A charta az utóbbi időben vesztett jelentőségéből, ugyanis bizonyos elemei beépültek az EU szerződéseibe és a 2000-ben, Nizzában aláírt alapvető jogok chartájába.

A szociális jogokról szóló charta alapján számos közösségi akcióprogram indult, ilyen például a nők és férfiak esélyegyenlőségét elősegítő kezdeményezés is, melyben Magyarország is részt vett - teszi hozzá a munkajogász.

A charta huszonhat pontban foglal össze tizenkét területet. Kimondja egyebek közt, hogy mindenkinek joga van a foglalkozás szabad választására és a feltételek teljesítése esetén annak űzésére is. A munkáért megfelelő javadalmazást kell fizetni, amelynek a szöveg szerint "megfelelő életszínvonalat" kell biztosítania. E pont további része, hogy mindenki ingyenesen veheti igénybe a munkaügyi hivatal szolgáltatásait.

Minden munkavállalónak joga van heti pihenőidőre és szabadságra. A munkaerőpiacról valamilyen okból kiszorultaknak - például idősek, fogyatékosok - helyzetüknek megfelelő anyagi támogatást helyez kilátásba.

A közös belső piac létrejötte az EU-munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javulásához kell, hogy vezessen - áll a dokumentumban.