Ilyen se volt még: hamarosan itt az IMF-kötvény
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kötvénykibocsátással az a cél, hogy növeljék az IMF rendelkezésére álló forrásokat a gazdasági világválság kezelésére.
A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy együtt összesen 500 milliárd dollárral - a jelenlegi háromszorosára - növelik a pénzintézet azonnal mozgósítható tőkekészletét. Több ország jelezte, hogy kötvényvásárlás révén járulna hozzá a források bővítéséhez. Eddig három ország érdeklődött: Kína 50 milliárd, Brazília és Oroszország egyaránt 10-10 milliárd dollár értékben vásárolna IMF-kötvényeket.
A kötvényekből csak állami befektetők (jegybankok, kormányzati vagy adósságkezelő ügynökségek) és az IMF-ben részes 15 nemzetközi pénzintézet vásárolhat, és azok nem átadhatóak a magánszektornak. Az IMF közleménye szerint a kötvények kibocsátása azután kezdődhet meg, hogy megkötötték az első megállapodást valamelyik érdeklődő tagállammal.
A kötvényt a valutaalap elszámolási egységében - különleges lehívási jogok (SDR) - jegyzik. Az 1969-ben létrehozott SDR egy főbb valutákból álló valutakosár, jelenleg súlyozottan a dollár, az euró, a japán jen és az angol font alkotja. A kötvények maximális futamideje öt év lehet, kamata pedig az SDR - hetente felülvizsgált, jelenleg 0,37 százalékon álló - kamatának felel majd meg.
Az igazgatótanács nem hozott döntést a kötvénykibocsátás mértékről, de korábbi közlések szerint a szakértők 150 milliárd dollárt javasoltak plafonnak.
Az IMF nagy tagállamai, amelyeknek nem áll szándékukban vásárolni a kötvényekből, a valutaalap új hitelezési alapjának (NAB) nyújtott kölcsönök révén növeli részesedését. Az Egyesült államok és Japán 100 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig 75 milliárd eurót ígért a NAB-nak.
