Kevés közpénzt költünk egészségügyre
Orosz Éva leszögezte: nemzetközi összehasonlításban keveset költünk közpénzekből egészségügyre, hiszen a közkiadások - a GDP százalékában - elmaradnak az EU és az OECD átlagától. A főiránytól eltérő trend oka, hogy a közkiadások a GDP százalékában mérve csökkentek 1995 és 2007 között, valamint növekedett a különbség az egy főre jutó közkiadásokban Magyarország és az uniós tagállamok között.
A szakértő kijelentette: Az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb öröksége az egészségügyben a torz jövedelemarányok fennmaradása, ám a jövedelmi helyzet lényeges javítása nem lehetséges az egészségügyi kiadások bővülése nélkül.
Tanulhatunk-e az európai trendekből? – tette fel a kérdést Orosz, aki szerint a közfinanszírozás nemcsak az esélyegyenlőséget, hanem a makro-szintű hatékonyságot is jobban képes biztosítani, mint a magánbiztosítás. Szerinte az Európai Unió stratégiájának alapja az értékek megerősítése, a gazdaság-egészségügy-egészség viszonyának új felfogása. A fenntartható finanszírozás, a hatékonyság és minőség javítása folyamatos változást, alkalmazkodást igényel.
Orosz Éva kijelentette: a közfinanszírozáson alapuló egészségügyi rendszerek jobban tudták az egészségügyi kiadásokat a gazdasági növekedéshez igazítani, mint az Egyesült Államok piaci elveken alapuló egészségügyi rendszere.
