Kire szavaznak bevándorlóink? Arabok: Fidesz, kínaiak: MSZP?

Európa több országában is komoly társadalmi feszültségeket okoz a nagymértékű bevándorlás. Spanyolországban például - jóllehet a bevándorlók az ország gazdaságának motorját adták az elmúlt évtizedben - a munkanélküliek száma a válság hatására köreikben még magasabb lett. A bevándorlás ráadásul az európai átlagnál jóval gyorsabb ütemben ment végbe, így az asszimiláció is csak csíráiban kezdődhetett el a lakosság közel 12%-át adó bevándorlók körében.

Magyarországon a statisztikai hivatal, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján az összes hazánkban élő migráns száma mindössze kétszázezerre tehető, ezen belül a “harmadik országbeliek” aránya 35-40 százalék. Ez európai mércével kevés, regionális szinten viszont csak Csehországba érkeznek többen.

Kováts András szociológus a Magyar Narancsnak kifejtette: a magyar rendszer a kontinensen középutasnak számít, de nagyon erősen szelektál. “Nehéz bevándorolni, elég szigorúak a kritériumok, az átlagos magyar egzisztenciához képest egy migránsnak jóval többet kell felmutatnia, hogy maradhasson” – mondta Kováts András, majd hozzátette: a korábbi ötvenezres kínai kolónia például a vízumkényszer, a vállalkozói és letelepedési engedélyek megszigorítása miatt tíz-tizenötezerre apadt.

Az MTA és a Nemzetközi Összehasonlító Kutatásokat Támogató Alapítvány komplex szociológiai kutatásából kiderül: a migránsok között magasabb a foglalkoztatás aránya, a vállalkozók aránya magasabb, a munkanélküliként támogatottak aránya elenyésző. Az iskolázottsági mutatók is kedvezőbbek, különösen a tartósan itt élőknél.

“A bevándorlókat jobban érdekli a politika, mint a magyarokat, igaz több mint a felük nem ismeri a pártokat. Az érdemi válaszok azt mutatták, hogy a kárpátaljai magyarok, az ukránok és az arabok számára inkább a Fidesz, míg a többi migráns csoport számára inkább az MSZP volt szimpatikus” – ismertette az eredményeket Kováts a hetilapban.