Sikeres gázrepesztés Kiskunhalas közelében
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA társulás néhány hete egy már meglévÕ kútja mélyén végzett három repesztést, hogy a 3200 méter mélyen lévÕ, gázt rejtÕ szerkezetek olyan, nagyobb üregekké nyíljanak össze, amelyekbÕl már fel lehet hozni a szénhidrogént. „A kezdeteknél vagyunk, csak a most indult vizsgálatok fogják eldönteni, hogy kereskedelmi minÕségÛ és mennyiségÛ gázról van-e szó” – válaszolt a Világgazdaságnak a Delcuadra ügyvezetÕ igazgatója. Piet van Assche tájékoztatása szerint a gázt a lelÕhely közelében elhaladó vezetékbe táplálják, nem elsÕsorban az értékesítés miatt (kis mennyiségrÕl van szó), hanem környezetvédelmi megfontolásból.
Ha ugyanis nem szállítják el, akkor el kell égetni, szakszóval el kell fáklyázni. A repesztést sok környezetvédÕ aggályosnak tartja, mert a mÛvelethez gyakran vegyi anyagokat préselnek be nagy nyomással a megbontandó, porózus szerkezetekbe. A Delcuadra viszont nem használt a szerb határ közelében lévÕ lelÕhelyen vegyszereket – tudtuk meg az ügyvezetÕ igazgatótól –, kizárólag vizet és homokot préselt
a megrepesztendÕ szerkezetbe.
Egyébként az érintett szerkezet mélysége is kizárja, hogy az ott végzett repesztés elérje a föld alatti vízbázist. A projekt költségeirÕl Piet van Assche még nem tudott nyilatkozni. A következÕ kútfúrásra, illetve repesztésre leghamarabb 2013 elején kerülhet sor. A 2008-ban indult projekt 75 százalékos tulajdonosa a Delta Hydrocarbons Hungary, 25 százalékos pedig az auszt-riai RAG Rohöl-Aufschungs társaság.
A kiskunhalasi lelÕhely a nem hagyományos gázkincsérÕl Magyarországon leginkább ismert Makói-ároktól nyugatra található. Lényeges különbség a két lelÕhely között – mondták lapunknak gázipari szakértÕk –, hogy a makói, palás pannon szerkezet fiatalabb, a kiskunhalasi, miocén pedig érettebb, így az utóbbiból könnyebben kinyerhetÕ a szénhidrogén.
