Harmonikás forradalom

A harmonikát általában népi és folk-koncertekről ismerhetjük. Miért gondolta, hogy más műfajokban is megállja majd a helyét?
Nem sokat gondolkoztam ezen, egyszerűen meguntam a hagyományos játékmódot. Amikor elkezdtem tanulni a hangszert, akkor ez nem volt kifejezetten menő dolog, a falumban rajtam kívül csak idősek játszottak rajta. Mindig azt tanították nekem, hogy szépen, egyenletes hangerővel, visszafogottan kell zenélnem. Amikor elvégeztem az egyetemet, kiültem a színpadra és egyszerűen kirobbant belőlem az energia, minden kötöttséget le akartam vetni magamról.

Nem állt meg a stílus megújításánál, a hangszert is átalakította.
A tradicionális harmonika nincs felkészítve arra, aminek én egy koncerten kiteszem. Ezért bizonyos részeit cseréltem, megerősítettem. Ennél fontosabb, hogy a légszekrénybe tettem a kihangosításoz használt mikrofont. Így közvetlenebb a hangzás, és egy új funkciót is ad a hangszernek: ha megütöm az oldalát dobszerű hangot ad.

Ez önmagában még kevés ahhoz az elsöprő hangzáshoz, amelyet elért.
Itt jön a képbe a technika. Az úgynevezett MIDI-interfész alkalmazásával elérhető, hogy az általam megszólaltatott hangmagasságon ne a hangszerem, hanem egy tetszőleges hangkép szólaljon meg, például egy fuvola. Erre a megoldásra különösen alkalmas a harmonika, van, aki arra használja, hogy egy teljes szimfonikus zenekart keltsen így életre. Szerintem ez giccses, én a saját harmonika-gyűjteményem hangképeit használom, illetve alakítom át. Ennek köszönhetően jóval mélyebb, vagy magasabb hangon játszhatok, mint amit a hangszer megengedne, és új hangszíneket kísérletezhetek ki. A másik megoldás a loopolás, amivel élőben rögzíthetek és újra lejátszhatok részleteket, így saját magamat kísérhetem, akár több szólamban is.

Hogyan illeszkedik ebbe a koncepcióba a világhírű Kronos Quartet játéka?
Eredetileg David Harrington (az együttes alapítója) keresett meg engem, mert tetszett neki a CD-m. Az együttműködésből hamar közös projekt lett, amit 2003-ban indítottunk, több fellépésünk volt és 2007-ben elkészült a lemez is. Én írtam nekik a számokat, és természetesen ők is alakítottak rajta, de nagyon fontos szerepe volt Samuli Kosminennek is, aki egészen egyedi módon nyúlt a Kronos hangzásához. Mint kiderült, ők már korábban rögzítették az együttes hangjait, amit Samuli Kosminen használt fel, méghozzá úgy, hogy a már leírt MIDI-techonológiát ütőhangszerre alkalmazta. Az ő keze alatt tehát a Kronos hangja fog megsokszorozódni. Ezt egészíti ki Antti Rehtijärvi élő videomixe, amivel valóban több dimenzióssá válik az élmény.

Projektjei, mint például a finn tradíciót továbbgondoló showja, amelyben birkózókat kísér harmonikán ma már világhírűek, a Guardian és a New York Times is írt koncertjeiről. Sikerült kiemelnie a hangszert kicsit lenézett státuszából?
Azzal a technológiával, amit én csiszoltam össze, egyedül vagyok, mindent nekem kellett kitalálnom. Sokszor gondolkoztam azon, hogy bezzeg a gitárosoknak mennyivel könnyebb, akik között nagyon sok a kísérletező kedvű művész és meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat. A változás lassú, de úgy érzem elindult. Finnországban is egyre több fiatal választja a hangszert, és elkezdtek saját műveket írni, ami döntő a harmonika jövőjét tekintve.

promóció"x"-->