Világgazdaság

Ma sem döntöttek az osztálylétszámok emeléséről

Még mindig nem lehet tudni, hogy egyes iskolai körzetekben, ahol túljelentkezés volt, hogyan helyezik el a gyerekeket, mivel ismét elhalasztották a döntést az osztálylétszámok emeléséről.

A múlt héthez hasonlóan újra elmaradt a köznevelési törvény zárószavazása. A parlamentben ma úgy döntöttek, hogy a voksolást a keddi parlamenti ülésnapra tolják. A köznevelési törvény változásait a KDNP-s Michl József nyújtotta be március végén. Ebben az is szerepel, hogy az általános iskolákban, de az óvodai csoportokban és a középiskolákban is lehetőség lenne osztálylétszámokat 20 százalékkal emelni. Így az eddigi maximális 27-es általános iskolai osztálylétszám 32 főre emelkedne, az óvodai csoportok létszáma pedig 25 helyett 30 főre.

Az erről szóló döntés sok oktatási intézményt érintene, mivel az április 8. és 9. beiratkozások alkalmával kiderült: közel 13 ezerrel több óvodást irattak be első osztályba. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) akkor azt jelezte, hogy 1978, az adott körzetben lakó gyermek elhelyezéséről kell majd gondoskodni a túljelentkezések miatt. Ez Budapesten és Pest megyében érintette a legtöbb gyermeket. A Klik már akkor jelezte, hogy túljelentkezést új osztályok indításával, vagy az osztálylétszámok emelésével lehetne megoldani, de ez még mindig nem történt meg. A fenntartó oktatásszervezési okok miatt korábban is eltérhetett 20 százalékkal az átlaglétszámtól, de egyes tankerületekben a T. Ház döntésére várnak.

Budapesten egyes szülők azt panaszolták, hogy a múlt héten az iskolától még nem kaptak hivatalos értesítést, hogy gyermeküket felvették-e a körzetes intézménybe. A Klik lapunkkal tudatta: az értesítéseket a szülőknek április 26-ig meg kellett kapniuk, illetve a jogszabályok szerint minden iskolaköteles gyermeket április 30-ig be kell valamelyik intézménye iratni. A Klik csak májusban tud pontos adatokat adni például arról, hogy hol volt szükség osztálylétszám-emelésre.

Michl változtatásaihoz rengeteg, 70 feletti módosítás érkezett. Ennek döntő zöme nem is az ellenzéktől, hanem fideszes honatyáktól jött. A sokszor igen kritikusan megfogalmazott módosítások legnagyobb többségét azonban hétfőre visszavonták. A fideszes módosítókban olyan is szerepelt például, hogy az erkölcstant etikára neveznék át, vagy az önkormányzatoknak nagyobb beleszólást engednének az iskolák átszervezésénél, de ostorozták az iskolákból kimaradt diákoknak nyújtott Híd I. és II. program hiányosságait is.

A fideszes Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnökeként nyújtott be ajánlásokat a köznevelési törvény módosításához. Az egyik szerint heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napra össze lehetne vonni, ha nem lehet megszervezni a mindennapos testnevelést. A másik szerint, ha az iskolának nincs  megfelelő végzettségű pedagógusa, akkor a testnevelés tanítására a 2019/2020-as tanévig felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképzettséggel rendelkezőket is alkalmazhatnak. Az indoklás szerint a mindennapos testnevelés bevezetésénél szakemberhiány léphet fel és a szükséges beruházások is csak folyamatosan valósulhatnak meg.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek