A más biogeográfiai régiókból betelepülő fajokra az úgynevezett tízes szabály érvényes: egy új élőhelyre bekerülő ezer faj közül mindössze száz egyedei képesek valameddig túlélni, tíz faj telepszik meg tartósan, és csak egy okoz jelentős változást az ökoszisztémában. A Balaton első ilyen, jelentős változást hozó jövevénye a vándorkagyló volt az 1930-as években. Az 1970-es években sorra érkeztek az új kékalga fajok, így 1978-ban a süveges kékmoszat, amely 1982-ben, 1992-ben és 1994-ben is az egész tóra kiterjedő vízvirágzást okozott.
A süveges kékmoszat trópusi eredetű faj, világméretű inváziója során pedig Európában szinte a Balatonban telepedett meg először. Számos olyan betelepült faj is van a Balatonban, amelyek nem szaporodtak túl, például a vándorkagylóval érkezett, tegzes bolharák. Jelenleg az egyre több amuri kagyló okoz gondot, mert a tápanyagokért folyó versenyben riválisa lehet a tó természetes kagylófajainak. Megjelent, sőt egyre inkább hódít a vándorkagylóra nagyon hasonló kvaggva kagyló.
