Ismét célra tart az eurózóna

Megerősítette az Eurostat szerdán, hogy áprilisban 1,9 százalékkal emelkedtek az árak az eurózónában és két százalékkal az Európai Unióban. Egy százalék alatti a pénzromlás üteme Romániában, Szlovákiában és Írországban, ám három százalék feletti a három balti államban. A 2,3 százalékos magyar index megegyezik az osztrákkal és a kilenc-tizedik legmagasabb érték az EU-ban.

Az Európai Központi Bank (EKB) alighanem nagy nyomás alá kerülhet, hogy a tervezettnél hamarabb kezdje meg mennyiségi lazítási politikájának a visszavonását, majd a kamatok emelését. Mario Draghi elnök azonban úgy véli, hogy a jegybank még nem érte el inflációs célját. Január óta érdemben magasabb az iram a tavalyi éves 0,2 százaléknál. Az első hónapban 1,8, februárban 2,0, márciusban 1,5 százalékos inflációt mért az Euro­stat. Az EKB éppen két százalék alatti szinten megtapadó fogyasztói árindexet szeretne látni, tartósan és önfenntartó módon. Az energia- és élelmiszerárakkal szűrt maginfláció most áprilisban ugyan egy százalék fölé, 1,2 százalékra kapaszkodott fel, de ez valóban azt sugallja, hogy a kedvezőnek látszó fő inflációs mutató ellenére az EKB még messze van attól, hogy teljesítse a feladatát.

Ezzel érvelt egy hete a holland parlamentben Mario Draghi, ám a képviselők – egyes német megnyilatkozások mintájára – inkább élesen bírálták a megtakarítások hozamát és a banki profitokat mérséklő jegybanki politikát. A jegybankelnök azzal védekezett, hogy a pénzügyi krízist követő két recesszió, államadósság-válság és deflációs veszély közepette csak az irányadó kamat nullára csökkentésével, negatív betéti kamattal és eszközvásárlásokkal – amelyek havi összege jelenleg hatvanmilliárd euró – lehetett a helyzetet kezelni. A módszer szerinte bevált, mert az utóbbi három évben az eurózónában 4,5 millió munkahely keletkezett, a növekedés üteme tizenöt negyedéven át 0,3 és 0,8 százalék között mozgott, s az élénkülés mind erőteljesebb. Erre utal egyébként, hogy az Eurostat keddi közlése szerint az eurózóna az idei első negyedévben gyorsabban bővült, mint a brit vagy az amerikai gazdaság. Az EKB márciusban felfelé módosította infláció-előrejelzését: erre az évre 1,7, jövőre 1,6, 2019-ben 1,7 százalékos inflációt vár. Érdekes, hogy az Európai Bizottság tavaszi prognózisában 2017-re 1,6, 2018-ra azonban csak 1,3 százalék szerepel. Az EKB az év végéig fenn akarja tartani a mostani monetáris feltételeket, hogy támogassa a fellendülést és az inflációt. Draghi azt is elmagyarázta Hágában, hogy a jegybanknak az eurózóna átlagos inflációját kell szem előtt tartania, s nem foglalkozhat egyes országok eltérő folyamataival. Németországban például már kétszázalékos az ütem, de Hollandiában csak 1,4.

Csökkent az EU építőipari termelése

Az előzetes adatok szerint, szezonálisan kiigazítva, az euróövezet 19 tagállamában 1,1 százalékkal, az EU 28 tagállamában pedig 0,8 százalékkal esett vissza márciusban az építőipar kibocsátása havi összevetésben – közölte szerdán az Eurostat. A tavaly márciusival összevetve az euróövezetben 3,6 százalékkal, az unió egészében pedig 3,7 százalékkal növekedett az építőipari termelés. | MTI