Bővülésben bízik a Rail Cargo Logistics-Austria GmbH
Új piacokra kíván lépni az idén a Rail Cargo Logistics Austria GmbH (RCL-AT), már konkrét elképzelései is vannak Nyugat- és Kelet-Európában, valamint az ázsiai térségben is. A társaság januárban kinevezett ügyvezető igazgatója, Vásárhelyi Árpád a Világgazdasággal közölte: a terjeszkedésen túl az idei feladatok közé tartozik az egységes kereskedelemirányítási rendszer bevezetése a hozzá kapcsolódó új standardokkal, amelyekhez viszont szükség lesz egy szintén egységes CRM-rendszerre. (A CRM egy marketinget, értékesítést, ügyfélszolgálatot és call centert támogató szoftvercsomag.) Cél a termékfejlesztés folytatása is, különösen a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások területén. „Nem titkolt szándékunk az sem – mondta Vásárhelyi Árpád –, hogy újabb irányvonatokat indítunk akár olyan földrajzi területekre is, amelyeken ez a fogalom még nem annyira ismert.”
Az ambiciózus tervek részben a múlt évben elért eredmények folytatását jelentik. Az osztrák állami vasúttársaság logisztikai leányvállalata ugyanis tavaly jelentősen, egyes területeken pedig a piaci átlag felett növelte eredményességét az ügyvezető válasza szerint. Az RCL-AT bevételéhez egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az Ausztrián kívül működő vállalatok, ezek közül az egyik legnagyobb forgalmú a Rail Cargo Logistics-Hungaria Kft. A magyarországi társaságnak 2016-ban 26,7 milliárd forintos forgalma volt a közzétett adatai szerint, és 91 milliós adózott eredményt ért el. Ezzel „a Rail Cargo Logistics-Hungaria Kft. Magyarországon piacvezető a vasúti szállítmányozásban és a vasúti logisztikai szolgáltatásokban, de jelentős szerepe van a közúti szállítmányozásban és a raktárlogisztikában is. Termékportfólióját szeretnénk tovább bővíteni, a tevékenységét pedig digitalizálni” – mondta Vásárhelyi Árpád.
Az ügyvezető igazgató nem kívánta megnevezni cége versenytársait, mivel az RCL-AT többféle vasútlogisztikai szolgáltatást nyújt: másokkal rivalizál például a jármű- és másokkal az agrártermékek területén. Viszont minden egyes szegmensben piacvezető kíván lenni.
Ez persze a piacon is múlik, amely azonban egyre bővül Vásárhelyi Árpád várakozása szerint. Ugyanis – mint magyarázta – abban, hogy az 1960-as évek óta a fogyasztás sokkal kevésbé nőtt, mint a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, számottevő szerepe van a logisztikának is. „Mivel pedig ez a tendencia nem változik, azzal számolhatunk, hogy (ha nem ismétlődik meg a 2007-ben kezdődött gazdasági válság), a logisztikai szolgáltatások iránti kereslet jobban nő majd, mint az árukibocsátás, hiszen ugyanannyi árut egyre több logisztikai szolgáltatással lehet eljuttatni a végfelhasználókhoz.”
Ám közben az EU negyedik vasúti csomagja egyre több biztonsági, fenntarthatósági és környezetvédelmi követelményt támaszt a vasúti fuvarozással szemben. Az elvárások teljesítése növeli ezen áruszállítási mód költségeit, és ronthatja a más fuvarozási módokhoz viszonyított versenyképességét.
Az ügyvezető nem aggódik emiatt. A vasút és a többi modalitás közötti verseny ugyanis nem statikus, a versenyképességet meghatározó környezet folyamatosan változik. Önmagában egy-egy körülmény javulása vagy romlása nem határozza meg a helyzet egészét. Így van ez az uniós biztonsági, környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményekkel is. „Nyilvánvalóan arra törekszünk, hogy e többletköltségek ne rontsák a vasút logisztikai versenyképességét, sőt kifejezett elképzelésünk, hogy ebből a vasút javára előnyt kovácsolhassunk” – szögezte le. A szakember bizakodó a térségi vasút-közút verseny alakulását illetően is. Érvelése szerint fokozott igény van a piacon olyan logisztikai megoldásokra, amelyek a környezettudatos megközelítést részesítik előnyben, és a digitalizáció adta lehetőségek is jelentősen javítják a vasúti logisztikai környezetet. Meggyőződése, hogy mivel a vasút üzemeltetése a közútinál sokkal homogénebb környezetben történik, a digitalizáció alkalmazása számottevő versenyelőnyt hozhat a vasútnak.
Egyre többet utazik az áru
A múlt század közepén egy tartós fogyasztási cikk ellátási lánca még egyszerű volt: a terméket legyártották, beszállították egy közeli országos raktárba, onnan pedig továbbították
a boltba. A globalizált világban például egy amerikai cég megtervezi a terméket, majd Ázsiában legyártatja. Ezután az áru Európába kerül egy nagykereskedőhöz, amely azt a globális vagy regionális online kereskedők raktárába juttatja, hogy onnan csomagküldők szállítsák a végfelhasználókhoz. Világos – mutatott rá Vásárhelyi Árpád –, hogy egy-egy termék sokkal többet utazik, mint korábban.
