Felfelé módosította GDP-bővülési adatait a japán statisztikai hivatal: a gazdaság 1,6 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedévben a korábban jelzett 0,5 százalék helyett. Az eltérés oka, hogy a versenyszektor tőkeberuházásai és raktárkészletei jóval magasabbak voltak a februárban becsültnél. A gépjárműipar, a félvezetők és precíziós műszerek szektora teljesített a legjobban. A szokatlanul nagy eltérés ellenére a piacok nem reagáltak a hírre, a jen minimálisan erősödött a dollár ellenében.
A GDP-növekedés 1,7 százalékos volt tavaly, a gazdaság zsinórban nyolcadik negyedéve bővül, ez az elmúlt 28 év leghosszabb növekedési periódusa. Ez azonban vélhetően nem győzi meg a februárban újraválasztott Kuroda Haruhiko jegybankelnököt, hogy 2019 előtt leállítsa a kötvényvásárlási programot. Kuroda hangsúlyozta: a 2 százalékos inflációs cél eléréséig marad az ultralaza monetáris politika. A pénzromlás üteme 2015 óta idén januárban tudta először átlépni az 1 százalékot, az átlagos béremelkedés üteme 1 százalék alatt van. A japán vállalatok e hónapban tárgyalnak a bérekről a szakszervezetekkel. Kuroda kiemelte: legalább 3 százalékos átlagos béremelésre van szükség az árindex érdemi gyorsulásához. Beszédes azonban, hogy a részletes adatok szerint sok tőke áramlott azon technológiákba, amelyek az élő munkaerő helyettesítését célozzák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.