Előbbre lépett az Északi Áramlat II.
A Nord Stream 2 társaság lefektetheti gázvezetékét Finnország tengeri gazdasági övezetében, de még hosszúnak ígérkezik az orosz gáz európai szállítását célzó beruházás nemzetközi engedélyeztetése.
Újabb engedéllyel erősödött a Gazprom által kezdeményezett Északi Áramlat II. gázvezeték projekt: a napokban a finn kormány hozzájárult, hogy a szállítócsöveket a finn kizárólagos gazdasági övezet (EEZ) területén is lefektessék. A beruházásra létrejött Nord Stream 2 AG engedélye egy 374 kilométeres, tenger alatti nyomvonalra vonatkozik, ugyanis ekkora szakaszon lépne be a vezeték az övezet területére – olvasható az orosz állami gázipari csoport honlapján.
Ám a Nord Stream 2 AG-nek szüksége lesz még egy finnországi engedélyre, amely arra vonatkozna, hogy a társaság az EEZ területén gyárthassa és üzemeltethesse a gázvezetéket. Ezt a Nord Stream 2 AG a finn víztörvény alapján kaphatja meg, reményei szerint néhány héten belül. A hasonló németországi engedélyeknek már a birtokában van, míg a svédországinak, az oroszországinak és a dániainak még folyik az előkészítése.
A Balti-tengert átszelő vezetéket nemzetközi összefogással fektetik majd le azzal a céllal, hogy Oroszországban felhozott földgázt juttassanak el rajta az európai vevőkhöz, a „legjobb lehetséges” útvonalon. Ez az útvonal nagyjából azonos lesz a már működő Északi Áramlat vezetékével. Az Északi Áramlat II. kapacitását évi 55 milliárd köbméteresre tervezik, ennyi gázzal minden évben 26 millió háztartás villamosenergia- és fűtési igénye elégíthető ki. A Gazprom közleménye emlékeztet rá, hogy a földgáz nagyobb arányú használatával csökkenthető az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátása, és kiegyensúlyozottabbá válik a felhasznált energiahordozók összetétele, mert mód nyílik a szénalapú áramtermelés mérséklésére.
A gázüzemű erőművek segítségével kiegyensúlyozható a megújuló energiát hasznosító létesítmények (nap- és szélerőművek) nem folyamatos termelése is.
A felsorolt előnyök dacára Európában nem vívott ki osztatlan sikert a beruházás gondolata. Az Északi Áramlat II. átadásával ugyanis csökken a szárazföldi szállítási útvonalon lévő tranzitországok bevétele, kisebb lesz a tranzitra létesített infrastruktúrájuk kihasználtsága, miközben karbantartási és javítási költségeik megmaradnak. Mindettől Magyarországnak az eddigi közlések szerint csak részben kell aggódnia: az itteni piacra szánt orosz gázt 2019 után is megkapjuk Ukrajnán keresztül. Arról viszont nincs hír, hogy a hazai vezetékeket más országok gázellátása érdekében is igénybe akarná-e venni a Gazprom. (Pontosabban az a hír, hogy nem, mert a Gazprom csak Ukrajna közvetlen szomszédait akarja majd ellátni.) Bár Szerbia most kizárólag magyar területen keresztül jut orosz gázhoz – másmilyenhez pedig sehonnan –, ezen változtathat a Török Áramlat délkelet-európai meghosszabbítása vagy valamely másik vezetékprojekt.
