Nem biztos, hogy elérjük az inflációs célt

Márciusban 2 százalékos lett az infláció, ami 0,1 százalékkal alacsonyabb a Világgazdaság konszenzusánál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A maginflációnál a 2,5 százalékot előre jelző szakértőknek lett igazuk, a konszenzusunk itt 2,45 százalék volt.

Idén átlagosan 2,6 százalékos lehet az infláció, az év végére 2,8 százalékig kúszhat fel a mutató, addig fokozatos, lassú emelkedésre számíthatunk – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. A jegybanki monetáris politika ennek megfelelően tartósan laza maradhat, hiszen a 3 százalékos inflációs célt idén még várhatóan nem érjük el. Ugyan a piaci várakozásoknál enyhén gyengébb lett a márciusi infláció, az eltérés nem nagy Virovácz szerint. Az enyhe negatív vagy várakozásoknak megfelelő adat egész Európára jellemző volt. A nagy kép nem változott, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak megfelelő volt a márciusi adat, ezért monetáris lépés nem várható. A fő csoportok közül az üzemanyag és a nem élelmiszer kategória inflációjában jelent meg elsősorban az importált alacsony drágulás. Az élelmiszerek ára viszont emelkedett, és a háztartási energia is drágult – utóbbiban a palackos gáz és a tűzifa játszott szerepet, a vezetékes szolgáltatások ára ugyanis fix díjas.

A bázishatás és a lakossági fogyasztás felfutása – ami a tempós bérkiáramlásnak is köszönhető – a gyorsuló árindex irányába mutat – mondta Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Kérdés, hogy az importált infláció meddig helyez lefelé mutató nyomást a hazai indexre. Amikor a külföldről behozott termékek drágulni kezdenek, akkor a magyar infláció is emelkedésnek indulhat – húzta alá Németh Dávid.

A lassú infláció jelensége minden bizonnyal átmeneti lesz, a piac már régóta erőteljesebb gyorsulásra számít, mint a KSH által mért mutató – monda Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. A bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken maradhatnak idén, és csupán 2019 második felétől várható az emelkedésük. A külföldi infláció és az Európai Központi Bank monetáris politikája továbbra is meghatározó marad. Emiatt elképzelhető, hogy az előrejelzéseknél később kezd az MNB kamatemelési ciklusba.

Az üzemanyagok bázishatása miatt az év közepén megközelíthetjük a 3 százalékos inflációs célt, azonban év végére 2,5 százalék körülire süllyedhet a mutató – derült ki Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének prognózisából. A szakértő szerint 2019-ben már tartósan elérhető lesz az MNB inflációs célja.

A jegybank által számolt inflációs alapmutatók egyelőre nem jeleznek gyorsuló árindex-emelkedést – derült ki az MNB havi inflációs elemzéséből. A ritkán változó árú termékek ára mindössze 0,7 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami tetemes elmaradás a fő mutató 2 százalékos értékétől, de a keresletérzékeny termékek és szolgáltatások is csupán 1 százalékkal drágultak. A három indikátor közül a legnagyobb mértékben az adó­szűrt maginfláció nőtt, egy év alatt 1,5 százalékos drágulás figyelhető meg ezeknél a termékeknél, ami szintén elmarad a fő árindex 2 százalékától.