Erősíteni kell a tudásszektort
A kormány tizenegy hónapja döntött a tanács felállításáról. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Eddigi működése során a tanács elsősorban a cégek hatékony munkáját nehezítő környezeti akadályok elhárítására helyezte a hangsúlyt. A cél az volt, hogy javítsuk Magyarország pozícióját a Világbank éves Doing Business jelentésében szereplő országlistán. A Világbank elemzése rendkívül gyakorlatias. Abból indul ki, hogy mindent mérni kell ahhoz, hogy javítani lehessen a helyzeten. Az NVT javaslatára a Világbank által vizsgált területek többségén a kormány javította a cégek működési környezetét. Azonban ez csak az első lépés volt. A versenyképesség jóval több, mint a környezeti akadályok elhárítása. Arról is szól, mivel versenyez az ország: olcsósággal vagy innovációval, tudással. Része a jövőképe is, azazhogy hol helyezi el magát a nemzetek között a lakosság életszínvonala és életminősége tekintetében.
Hol tart most ez a munka?
Az NVT elemző tanulmányokat vitatott meg a kitűzendő célokról és a megvalósításukat segítő akciókról. Ehhez átfogó és részletes tanulmányt készített a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, e tanulmányok alapján pedig a Pénzügyminisztérium stratégiai koncepciót készített a kormánynak. Az előttünk álló feladat ennek a stratégiának a lefordítása a konkrét feladatokra, a mindennapok teendőire. Ezt segítendő folytatja a munkáját a versenyképességi tanács a február 19-én induló előadás- és vitasorozattal.
Az ülés egyik előadójaként milyen területekre tér ki?
Áttekintést adok a versenyképességi pozíciónkról és annak változásáról egy hosszabb időtávon, elsősorban a V4-országok között, de természetesen összevetve a nálunk fejlettebb európai országok, például Ausztria eredményeivel is. Fontos ugyanis az objektív diagnózis, anélkül nem fogalmazható meg jó terápia.
Melyek azok a gyenge pontok, amelyek lemaradást okoznak?
Például az innováció, amelynél nem állhatunk meg annak megállapításával, hogy GDP-arányosan kevesebbet költünk kutatás-fejlesztésre, mint a nálunk versenyképesebb országok. Az elmúlt években ugyanis milliárdokat fordítottunk e címen pályázatokra és cégek közvetlen támogatására. Mégsem javult ennek hatására a gazdaság innovációs szintje, sőt, egyes kutatások szerint romlott.
Hogyan lehet javítani a források elköltésének hatékonyságán?
A pályázati rendszerben jellemzően a cégek egyedi elképzeléseinek a megvalósítására lehetett támogatáshoz jutni. Az innovációs ökoszisztéma, a környezet, amelyben a vállalkozások tevékenykednek, lényegében nem változott. Ezen a területen számos tennivalónk van, amellyel kapcsolatban az ITM-ben már több koncepció is körvonalazódott. A kérdés szorosan kapcsolódik a gazdasági dinamizmus felpezsdítéséhez. Ez utóbbihoz ugyanis nem elég, ha újabb termelőcégek települnek Magyarországra. A lendületet az innovatív kisvállalkozások viszik be a gazdaságba. Azonban bármilyen innovatív egy cég, csak akkor lesz sikeres, ha az innovációt támogató, erős ökoszisztéma veszi körül. Ehhez egyik oldalról el kell hárítani az innováció akadályait. A másikról viszont egy olyan összehangolt rendszerre van szükség, amelyben minden szereplő elsődleges feladatának tekinti az innovációs ötletek sikerre vitelét: azaz mindenki azt keresi, hogy hogyan lehet megcsinálni valamit, és nem azt, hogy miért nem. Ez pedig már elvezet a társadalmi jellemzőkig, a vállalkozó szellem megbecsüléséig, a teljesítményorientáltságig és a kiegyensúlyozottan működő piaci viszonyokig. Ezek viszont részben történelmileg kialakult viszonyok, amelyeket nehéz megváltoztatni, részben nehéz is konkrét gyakorlati recepteket megfogalmazni a megoldásra.
Visszatérve a problémás pontokra, mely területeket érint még előadásában?
Szerkezeti adottságaiból adódóan a magyar gazdaságban még mindig túl alacsony a hozzáadott érték, a tudás- és kreativitásigény, ezzel összhangban a termelékenység is. Vizsgálataim szerint az unióban, ezen belül a V4 országaiban is egyértelmű az összefüggés az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyeken foglalkoztatottak aránya, az egy főre jutó GDP és a versenyképességi helyezés között. Ha a magas arány kis hozzáadott értékkel jár együtt, alacsonyabb az egy főre jutó GDP, és rosszabb a versenyképességi helyezés. Hasonlóképpen szoros a kapcsolat az erős tudásszektor és a versenyképesség között: az erős tudásszektor javítja a versenyképességet. Ezért Magyarország számára kulcskérdés is a tudásszektor erősítése, ehhez kapcsolódva pedig a humán erőforrások minőségének emelése. A tudásszektorból érdemes kiemelni az infokommunikációs ágazatot, amely a digitalizációs kultúra szempontjából is fontos.
Konkrét eredmények, bejelentések várhatók a tanács ülése után?
Az összeállított anyag a valós problémák felmutatásában, a valódi kulcskérdések megfogalmazásában segít. Egy – véleményem szerint – fontos lépés: hozzájárul a jó diagnózis elkészítéséhez, de konkrét feladatok megfogalmazásához még többre lesz szükség. A követendő iránnyal, a lehetséges konkrét lépésekkel kapcsolatban azonban elhangzanak majd gondolatok.
