A MEKH megengedte az MGT eladását

Megszülettek azok az energiahivatali határozatok, amelyekre szükség van, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt. megvásárolhassa a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t (MGT). Az ügyletet egy június 25-i kormányhatározat írta elő, a két érintett társaság június 28-án írta alá a szerződést, majd közösen beadták a szükséges engedélykérelmeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH).

Az MGT beolvasztása kézenfekvő annak alapján, hogy a lépés előtt két egymástól nagyon eltérő piaci súlyú rendszer-üzemeltető működött az országban. Az FGSZ tulajdonolta és irányította az ország teljes nagynyomású földgázhálózatát, míg az MGT Vecsés és a magyar–szlovák határ közötti szakaszt és a hozzá tartozó kompresszorállomást és a határon működő gázátadási, -átvételi pontot működtette. Rendszerirányítóként az MGT rendszerét is az FGSZ felügyelte.

A felemás piaci helyzet megszüntetésére, s így az MGT létrehozására is a szlovákiai vezetéki összeköttetés megteremtése érdekében volt szükség. Bár ez a cső szerepelt az FGSZ korábbi terveiben is, de a használata iránt nem mutatkozott akkora piaci igény, amely alapján megérte volna lefektetni. A beruházásra azonban a magyar kormány szerint szükség volt, mert a vezeték része a térségünket átszelő észak–déli gázfolyosónak, amelyen át idővel a folyosó két végpontjánál létesülő terminálokról is érkezhet gáz Magyarországra. Ezért állami beruházásként valósult meg a projekt, eredetileg az MVM-hez tartozó Ovit Zrt. égisze alatt. A vezeték átadására a tervezettnél később került sor, a használatára pedig még később. Mindazonáltal az akkori hivatalos nyilatkozatok szerint már a létezése is hozzájárult ahhoz, hogy az importőr gáznagykereskedő jobb pozícióból tárgyaljon az orosz eladóval.

Ettől persze a vezeték hosszú ideig kongott, vagyis árbevételt nem hozott, csak költségeket termelt. Igaz, az FGSZ havonta átutalt az MGT-nek egy adott összeget a rendszer-üzemeltetési bevételéből. Erre egy MEKH-rendelet kötelezte, az FGSZ akkori magyarázata szerint azért, hogy a kiegyenlítő fizetések révén egységes tarifazónát képezzen a két társaság vezetékrendszere, „biztosítva mindkettőnek például az elismert tőkearányos megtérülést”.

A mostani ügylettel megszűnik az eddigi piaci kettősség, nem jelentkeznek az MGT külön cégként való működtetésének költségei, az FGSZ-nek pedig nem kell osztoznia a díjbevételén. Nyereségesen kell viszont működtetnie a szerzeményét.

Már tavalyi történet

Az eredeti, múlt évi kormányhatározat szerint az FGSZ–MGT-ügylet szerződéseit 2018. január 31-ig, az üzletág-átruházási megállapodást pedig 2018. szeptember 30-ig kellett lezárni. A vételárban a beruházáshoz használt EEPR-támogatás nem jelenhet meg. (A 170 millió eurós beruházáshoz 30 millió eurót adott az

Európai Unió, 21 millió eurót teremtett elő a vezetékprojekt szlovákiai tagja, az Eustream és 119 milliót

az MGT, ez utóbbi főként hitelből.)

Az FGSZ által fizetendő 34 milliárd forintos vételárból a zárásig teljesen elő kell törleszteni az MGT hiteleit,

a tőle átvett munkavállalók munkaviszonya pedig nem szüntethető meg rendes felmondással az átvételtől számított egy éven belül.