Senki sem tudja biztosan, mikor tér vissza a Földre Kapu Tibor: megkezdődött a visszaszámlálás, ez az első dátum
Közel két hete, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról elstartolt, fedélzetén négy űrhajóssal: az Axiom–4 küldetés keretében az amerikai Peggy Whitson parancsnok, az indiai Shubhanshu „Shux” Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski, és Kapu Tibor csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyzet június 26-án dokkolt sikeresen, azóta pedig több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el az ISS fedélzetén. A kérdés most már csak az: mikor térhetnek vissza a Földre, és mi befolyásolhatja a leszállás időpontját?
A jelenlegi tervek szerint az Axiom–4 csapata július 10-én, az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint 12:00-kor – vagyis magyar idő szerint délután 2 órakor – válna le az ISS-ről a Dragon „Grace” nevű visszatérő kapszulával, hogy néhány órával később a Csendes-óceánba érkezzenek vissza, valahol Kalifornia partvidéke közelében. A pontos helyszín – mint mindig – az aktuális időjárási és óceáni viszonyoktól függ.
Időjárás, technika, kísérletek: bármi közbeszólhat
Bár a tervezett időpont adott, a visszatérés sosem automatikusan következik be. Három fő tényező is szerepet játszhat a dátum módosításában: az időjárás, a műszaki biztonság és a tudományos program kiterjesztése. Először is, a Csendes-óceán időjárása döntő fontosságú. A Dragon kapszula ejtőernyős süllyedése és tengeri leszállása során az erős szél vagy magas hullámzás veszélyeztetheti az űrhajósok biztonságát. Ha ezek az adatok nem felelnek meg az előírásoknak, a NASA és az Axiom Space földi irányítása másik időpontra halaszthatja a visszatérést – akár egyetlen órával a leválás előtt is. Másodszor, a műszaki állapot is kulcsszereplő: minden egyes indítás és leszállás előtt átfogó biztonsági ellenőrzés zajlik a kapszula minden rendszerén.
Bármilyen rendellenesség – például az automatikus irányító rendszer hibája vagy kisebb szoftveres anomália – akár napokra is csúsztathatja a visszatérést.
Korábban már volt példa hasonlóra, amikor egy oxigénszivárgás miatt kellett napokkal elhalasztani a küldetés indulását.
A harmadik, kevésbé ismert tényező a kutatási program lezárása. Az Ax–4 küldetés egyik célja, hogy olyan orvosi, biológiai és technológiai kísérleteket hajtsanak végre, melyek kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeli Hold- és Mars-missziókhoz. Ilyen például
- a mikroalgák túlélőképességének vizsgálata,
- a csontritkulás modellezése súlytalanságban,
- vagy a mesterséges izomszövetek viselkedése.
Ha ezek közül bármelyik fázisa elhúzódik, a földi tudóscsoportok kérhetik a küldetés meghosszabbítását akár több nappal is – amennyiben az ISS kapacitása és a Dragon ellátottsága ezt lehetővé teszi.
Kapu Tiborék már az utolsó fázisban vannak
A küldetés jelenleg az utolsó hetébe lépett. Az Axiom Space július 7-én kiadott közleménye szerint a legénység most zárja le az utolsó kutatási ciklusokat, és megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez egyben azt is jelzi, hogy minden a terv szerint halad, és a hazatérés nincs veszélyben – legalábbis egyelőre.
A négy űrhajós közül különösen sok figyelem irányul Kapu Tiborra, aki a Hunor-program részeként végez sugárzásméréseket és biológiai teszteket.
A magyar műszerek működéséről a napokban várható hivatalos Axiom-jelentés. Ha minden a tervek szerint alakul, az Axiom–4 tagjai július 10-én délután visszatérhetnek a Földre. A leszállást követően a SpaceX csapata emeli ki őket a tengerről, majd orvosi vizsgálatok és első interjúk következnek. A világ addig is lélegzet-visszafojtva figyeli, miként zárul ez a történelmi, és nem utolsósorban magyar szempontból is mérföldkőnek számító küldetés.
