A hazai pótkocsik többsége nem vonatkompatibilis
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVG | A Magyarországon futó, mintegy 500 ezer pót- és félpótkocsi 99 százaléka nem daruzható, azaz nem alkalmas arra, hogy át lehessen rakodni vasútra – mutat rá a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), pedig az uniós közlekedéspolitikai irányelv szerint néhány éven belül a 300 kilométer feletti áruforgalom 30 százalékát, 2050-re pedig a felét vasúton vagy vízi úton kellene lebonyolítani.
Létezik egy kiutat nyújtó technológia, amelyet a szövetség minapi rendezvényén be is mutattak, és amelyet a kontinens több országában már alkalmaznak. A franciaországi Lohr megoldásával vonatra lehet rakni a közúti, nem daruzható félpótkocsikat. A rendszer a hagyományos megoldásoktól eltérően nem igényel méteres vastagságú bazaltbeton burkolatot, bakdarut vagy mobil rakodógépet, amelyek egy terminál legköltségesebb elemei. A szükséges terminált a forgalom függvényében ütemezetten is meg lehet építeni, emiatt fele-harmad annyiba kerül, mint egy hagyományos rakodási képességű terminál.
„Középtávú célunk, hogy a hazai pótkocsiállomány 10 százaléka alkalmas legyen a kombinált árufuvarozásra, ami a műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően már reális célkitűzéssé vált, megnyitva az utat a közúti és a vasúti áruszállítás eddig nem látott mértékű együttműködésének” – hangsúlyozta a szövetség közleményében Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. A kombinált árufuvarozás fejlesztésével nagymértékben csökkenne a közutak környezeti terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívása, a sofőrhiány is. (Az intermodális vagy kombinált fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód alkalmazásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt.)
