Világgazdaság

Harminc százalékkal is csökkenhet a termelékenység a szerializáció miatt

Tudtuk, hogy óriási beruházásra kell készülni a szerializáció miatt, de alábecsültük a hatását – mondta a Világgazdaságnak Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Kifejtette, hogy egy egyedi azonosító nyomtatására alkalmas gép százmillió forintba kerül, ami 70-75 forintos pluszköltséget jelent egy doboz gyógyszer gyártásakor, függetlenül az árától.

Több gyógyszercég kifejezetten a februárban bevezetett szerializáció miatt jelentett be termékhiányt. Hogy állnak a Magyosz tagvállalatai az új gyógyszer-azonosítási rendszerrel?

A rendszer kötelező bevezetése egy rémálom. Február 9-én, azaz nyolc hónapja indult az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, ettől a pillanattól nem lehet forgalomba hozni olyan vényköteles (és bizonyos nem vényköteles) termékeket, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval és úgynevezett dézsmazárral. Egy olyan szabályozást erőltettek ránk uniós szinten, amely valamennyi, a gyógyszerellátásban részt vevő szereplőnek óriási teher, vagyis a nagykereskedőknek, a gyógyszerészeknek, és a betegeknek is többet kell várniuk a patikákban. A legnagyobb terhet azonban a gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként húszmilliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer súlyos, olykor 10-30 százalékos termelékenységcsökkenéshez is vezetett, nem növelte a foglalkoztatottságot, nem beszélve a fenntartási költségekről. Összességében ez akkora teher, hogy valóban előidézhet ellátási nehézségeket.

Február 9. óta egy úgynevezett stabilizációs időszak van érvényben a szerializáció terén. Ez meddig tart?

Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) türelmén múlik. Büszkék lehetünk, mert a magyar szereplők időben felkészültek, és európai szinten is kiválóan teljesítettek. De nagyon sok problémával csak most szembesülünk. A rendszerben keletkező alertek, vagyis riasztások száma viszonylag alacsony. De csak viszonylag, nem tartunk még ott, hogy lezárjuk a stabilizációs időszakot. Továbbra is sok az emberi és technikai hibából adódó, úgynevezett fals alert, amely miatt a stabilizációs időszak lezárását követően a beteg nem kaphatná meg a gyógyszerét. Most azon dolgozunk, hogy a rendszer csak akkor jelezzen, ha valós hibát észlel. Magyarországon a zárt ellátási lánc abszolút biztonságos, évente háromszázmillió dobozt forgalmaznak a patikák.

Mekkora terhet ró évente a hazai gyógyszeripar szereplőire a rendszer?

Számításaink szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése. Annak a berendezésnek az ára, amely az egyedi azonosítót generálja, nyomtatja, amelyben van még egy kamera, és képes dézsmazárral lezárni a dobozt, százmillió forint. A gyógyszercégeknek minden egyes gyártósorra be kellett állítaniuk egy ilyet. Egy kis- és középvállalkozásnak ebből átlagosan hármat kellett beszereznie, a nagyvállalatoknak ennél lényegesen többet. A szerializáció a generikus gyógyszereket gyártó cégeknek fáj a legjobban, ugyanis náluk van a gyártósorok kétharmada. A rendszert a gyógyszer-hamisítás kiszűrése érdekében hívták életre, ami ellen a hazai gyártók is küzdenek, de azt kijelenthetem, hogy a magyar gyógyszerellátási rendszer eddig is szigorúan zárt láncú volt.

Támogatást, segítséget kértek?

Az uniós rendelkezés szerint a rendszer költségei a gyógy­szergyártókat terhelik. Minden gyártónak ugyanannyiba kerül egy gyógyszeresdobozra rátenni az egyedi azonosítót. Ennek az összege a számításaink szerint eléri a dobozonkénti 70-75 forintot is. Ez egy harmincezer forintos készítménynél ugyan kisebb, de egy háromszáz forintba kerülő terméknél súlyos terhet jelent a gyógyszergyártóknak. A hazai gyártókat a globális piacon betöltött szerepük és méretük miatt nagyon megviseli ez a beruházási kényszer. Ahhoz, hogy képesek legyünk megtartani a versenyképességünket és a kutatás-fejlesztési költések mértékét, együtt kell gondolkodnunk a kormányzattal. Eddig nem sikerült még közös nevezőre jutni, de abban mindannyian egyetértünk, hogy szükséges valamilyen állami beavatkozás. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a gyógyszeripar a sajátosságai és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt is különleges elbánást igényel. Olyan gazdasági és működési környezet megteremtését szorgalmazzuk, ahol a piacot érintő döntésekben csak másodlagos szempont a rövid távú, fiskális érdek, sokkal inkább a nemzet- és külgazdasági érdekeket veszik figyelembe, de részletekről még nem szeretnék beszélni.

Protestált a szerializáció ellen a gyógyszeripar, amikor kiderült, hogy az ilyen szigorú szabályozást kíván bevezetni?

Volt tiltakozás, úgy tudom, hogy a francia gyógyszerészek ráadásul nagyon kis létszámban csatlakoztak csak a rendszerhez. Itthon ez nem volt kérdés. Ahogy már említettem, a hazai vállalatok példaértékűen cselekedtek. Tudomásom szerint a tagállamok elkezdték szankcionálni azokat a szereplőket, amelyek nem csatlakoztak a rendszerhez, vagy nem teljesítették jogszabályi kötelezettségeiket.

Két éve készített a Nézőpont Intézet a Magyosz tagvállalatairól egy tanulmányt. Időközben a rendelkezésükre állnak már 2018-as adatok is?

A tanulmányt most készítjük, a Nézőpont Intézet decemberben publikálja az eredményeket. Egyelőre azt látjuk, hogy kismértékű növekedést tudhat magáénak az ipar, az árbevétel és a kutatás-fejlesztési költések egyaránt nőttek. Az árbevétel 82 százaléka exportból származik, az orosz, a francia és a román piacok a legnagyobb felvásárlói a 18 Magyosz-tagvállalatnak, de a világ több mint hetven országában ismerik a magyar gyógyszeripar termékeit. Azzal kapcsolatban viszont, hogy 2019-ben milyenek lesznek a pénzügyi eredményeink, most még nem merek jóslatokba bocsátkozni.

Nyáron elkészült az Innovációs és Technológiai Minisztériumban az egészségipari stratégia. Kikérték a véleményüket?

Persze, elmondtuk, hogy mit szeretnénk, és reméljük, hogy a kéréseink majd visszaköszönnek az elfogadott stratégiában. Bízunk abban, hogy ennek részleteit megismerhetjük a Magyosz október 15-i konferenciáján, amelynek a fővédnöke éppen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyógyszeripar továbbra is töretlen módon a nemzetgazdaság zászlóshajója legyen, de ehhez együtt gondolkodásra van szükség a mindenkori gazdaságpolitikával. Bízunk abban, hogy a kormány és a gazdaságpolitika is megértette, hogy mi hosszú távú együttműködésben gondolkodunk.

Mi a legnagyobb probléma a szerializáció mellett ma a gyógyszeriparban?

A munkaerőhiány. Mindegyik területen nehézséget okoz megtalálni a megfelelő szakembert, a kevésbé képzett betanított munkástól a diplomás vegyészig problémák vannak. Ennek orvoslására középiskolákkal, egyetemekkel működnek együtt a gyártók. Szeretnénk azt is elérni, hogy a munkavállalók értékeljék azt a magas színvonalú munkát, amely a gyárakban folyik, és büszkén vegyenek részt a hazai innováció megteremtésében. Így könnyebb azt is elfogadniuk, hogy ebben a szektorban sokkal szigorúbb biztonsági előírásokkal kell szembesülniük, mint más iparágakban.

Milyen a kapcsolatuk a hazai egészségtudományi egyetemekkel?

A vegyipari karokkal, az orvosi egyetemekkel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel is szoros kapcsolatot ápolunk. Minden egyetemen részt veszünk a graduális és a posztgraduális képzésben is, de a középszintű technikusi képzés is rendkívül fontos a Magyosz számára. A Magyar Gyógyszerészi Kamarával közösen létrehoztunk egy olyan duális képzést, ahol a gyógyszergyári dolgozók kéthetes kurzust tartanak a gyógyszeriparból a hallgatóknak. Ez sikeres program lett, a kurzusra már több mint hetvenen jelentkeznek évente. De elindítottunk tavaly egy úgynevezett felelősszemély- (Qualified Person) képzést is a Semmelweis Egyetemmel, az OGYÉI-vel és a Műegyetemmel közösen.

Greskovits Dávid Magyosz
Ezek is érdekelhetik