Minden tizedik diák külföldi az ELTE-n

A napokban jelent meg két felsőoktatási világranglista. Az egyiken tíz helyet javított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE),

a másikon pedig egy kategóriát. Mi áll az eredmények mögött?

A Center for World University Rankings 2020–2021-es értékelése szerint is az ELTE lett a legjobb magyar egyetem, a világranglistán pedig tíz helyet javítottunk, több mint kétezer egyetem között az 588. helyen végeztünk. Mivel a globális rangsor értékelési kritériumai világosak, az intézmények lépéseket tehetnek azért, hogy javuljanak a mutatóik. Mi például növeltük a rangos publikációk, az idegen nyelvű képzések és a külföldi hallgatók számát. A helyezéseket objektív adottságok is meghatározzák, például az egyetem mérete, hogy van-e műszaki, orvosi képzés egy nagy egyetemen. A másik globális rangsorban, amelyet a Quacquarelli Symonds (QS) készít, a világon a 601–650-es kategóriába tartozunk, egy kategóriával előreléptünk. A QS minden évben hat indikátor szerint méri az egyetemek teljesítményét. Az ELTE idén is a tudományos hírnév tekintetében érte el a legjobb eredményt, emellett az egy évvel ezelőtti rangsorhoz képest a munkáltatói hírnévben és a külföldi hallgatók arányát tekintve is javítottunk a helyezésünkön.

Ha már említette a külföldi hallgatókat, ők mekkora arányt képviselnek?

Az ELTE aktív hallgatóinak száma meghaladja a 32 ezret, mintegy 11 százalékuk külföldi, összesen nyolcvan ország diákjai gyarapítják az ELTE hírnevét.

A Kárpát-medencéből (Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából, Szerbiából) érkezik a legtöbb külföldi tanuló, de Kínából is több mint 350 hallgatónk jött. Vannak diákjaink Olaszországból és Kazahsztánból is. Külön öröm, hogy sok olyan külföldi hallgatónk van, aki „jól eleresztett” felsőoktatással rendelkező országból jön, például Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból vagy Franciaországból. Egyébként az ELTE-s diákok 66 százaléka tanul valamilyen állami finanszírozási formában, és valamivel több, mint tízezer hallgató fizet a képzésekért. De az államilag finanszírozott hallgatók száma karonként is változik, például az Állam- és Jogtudományi Karon csak 30 százalék az arányuk, a bölcsész- és a tanítóképzésben viszont akár 80 százalék feletti.

A felsőoktatási modellváltással kapcsolatban az ELTE átalakítása is szóba került?

Semmilyen formális vagy informális megkeresésről nem tudok. Ez lehet, hogy azért van, mert az ELTE egy komplex, magas értéket képviselő egyetem, ahol egy új, kialakulóban lévő rendszert veszélyes is lenne bevezetni. Azt a hazai és nemzetközi kiválóságot, amit képviselünk, az oktatási kormányzat elismeri és támogatja. Vannak az egész társadalom számára értelmezhető feladataink is, elegendő csak a pedagógusképzést említeni, hiszen az óvó- és tanítóképzéstől a gyógypedagógus-képzésen át a gimnáziumi tanárképzésig gyakorlatilag minden területen jelen vagyunk. A heterogén és minden területen jó teljesítményt nyújtó kari struktúránk sem indokol fenntartói változtatást.

Mekkora büdzséből gazdálkodnak évente?

A kiadási főösszegünk 47 milliárd forint, a 32 ezer hallgató oktatása jelentős költségekkel jár. Csaknem négyezer alkalmazottunk van, de háromezer külsős megbízottal, óraadó tanárral is dolgozunk. Mintegy 400 ezer négyzetméternyi területen működünk, nemcsak Budapesten vagyunk jelen, hanem Szombathelyen is van egy campusunk, továbbá számos kollégiumunk és szakkollégiumunk. A bevételi oldalon a nagyobb hallgatói létszám miatti normatív támogatás jelentős összeg. Az elmúlt négy évben, 2016 és 2019 között 17 százalékkal nőtt a hallgatóink száma, külön a doktori képzésben pedig 28 százalékos emelkedést mértünk. Hiába csökkent Magyarországon idén húszezerrel a felsőoktatásba jelentkezők száma, az ELTE-n emelkedést tapasztaltunk. Az egyetemre 225-tel többen jelentkeztek első helyen, mint 2019-ben. A normatív támogatás mellett sikerült az utóbbi években emelni az egyéb bevételeinket a pályázatokon keresztül, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokhoz jutottunk, amihez a vállalati szférával való együttműködés is kapcsolódik.

A koronavírus-járvány hogyan alakította át az ELTE működését?

Már korábban is alkalmaztunk e-learning-rendszereket és digitális technológiákat, így nem volt teljesen idegen a digitális átállás. Ugyanakkor az ELTE-n 18 ezer kurzust kellett átállítani digitális oktatásra lényegében egyik napról a másikra. A jelen helyzetben nem abszolválható kurzusok aránya 1 százalék alatt van. A rektori szünet, majd az előrehozott tavaszi szünet alatt csaknem ötezer kollégistánknak kellett elhagynia a kollégiumot. Amiről pedig sokan nem beszélnek: ki kellett alakítani az egész egyetemi működésre a digitális ügymenetet is. Ezen keresztül tudták a hallgatók leadni a szakdolgozataikat, vagy érhették el az ügyfélszolgálatot. Azt tapasztaljuk, hogy bevált az online oktatási rendszer, sok szempontból hatékony, de a jelenléti oktatást nem tudja pótolni. Ezért szeptembertől az egészségvédelmi szabályokat betartva szeretnénk visszatérni a régi rendszerhez, a személyes jelenléttel folyó oktatáshoz, de persze több digitális lehetőséget is beépítenénk a tanrendbe. Az ELTE időközben a digitális oktatásra vonatkozó protokollokat is kidolgozta, ezért ezeket bármikor tudjuk élesíteni. A kurzusok online bekötöttségét biztosítani fogjuk, a Neptun össze van kötve több alkalmazással, az integrációnak köszönhetően 17 834 kurzusból 9390-ben hoztak létre kollaborációs tereket, virtuális tantermeket az online oktatási és kommunikációs rendszerek, például a Teams, a Canvas vagy a Moodle segítségével. A kollégiumokkal kapcsolatban egyelőre nem tudjuk, mi várható, pedig ez is kardinális jelentőségű.

A Covid–19-kutatásokban részt vesznek az ELTE kutatói is?

A kutatóink is benne vannak azokban a projektekben, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszíroz. De ezek mellett az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ steril fülkéket helyezett át a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban működő diagnosztikai részlegbe a koronavírus kimutatását szolgáló laboratóriumi vizsgálatok céljából. A Természettudományi Kar biológushallgatói és doktoranduszai azon dolgoznak, hogy az emberi mintákat minél gyorsabban tesztelhessék koronavírusra. Adattudósaink pedig egyebek között járványterjedéssel és big data elemzéssel foglalkoznak, de a járvány személyi-társadalmi-gazdasági hatásait, illetve azok mérséklését is kutatjuk.

Az elmúlt négy évben

17

százalékkal nőtt

a hallgatói létszám