Túl lehetnek a csúcson a fosszilis energiahordozók

Nem valószínű, hogy a fosszilis energiahordozók iránti kereslet a koronavírus-járvány lecsengésével visszatér a múlt évi rekordszintjére – vetíti előre a pandémia hosszú távú hatásait elemző Boston Consulting Group (BCG). A friss tanulmány a világgazdaság talpra állásának három forgatókönyvét is vizsgálja – ezek U, V, illetve L alakú visszarendeződést feltételeznek –, de mindhárom a fosszilisek iránti érdeklődés csökkenését, a megújuló energiaforrások előretörését feltételezi. Legkevésbé esélyesnek a szénigény járvány előtti szintjének visszaállását tartja a BCG. A földgáz iránti kereslet viszont jó eséllyel visszatér a növekedési pályára, az olajé pedig valahol a kettő között alakulhat.

„A fosszilis tüzelőanyagok iránti csúcsigény mögöttünk lehet, de nem feltétlenül a megfelelő okokból” – mutatott rá Jens Burchardt, a BCG társigazgatója. Ha ugyanis nem változtatjuk meg alapvetően a gazdaságunkat, akkor szerinte a tervezett kibocsátások mellett aligha várható, hogy 1,5–2 Celsius-fok között maradjon a globális felmelegedés. A fosszilis tüzelőanyagok olcsó környezete nem fogja megkönnyíteni ezt az átalakítást. A fosszilisek magyarországi hosszú távú esélyei kapcsán Jens Burchardt figyelmeztetése mellett szem előtt kell tartani a tanulmány azon megjegyzését is, hogy a gazdaságok talpra állása, energia iránti kereslete és energiahordozó-mixének alakulása térségenként nyilván elté­rően alakul. Ebből a szempontból az a hazai kiindulópont, hogy a fókusz a megújulókon és a nem megújuló, de károsanyag-kibocsátás nélküli atomenergián van, továbbá a földgáz is fontos a szabályozási és ellátásbiztonsági szerepe miatt.

Tavaly Magyarország elsődleges energiahordozóként 76,02 pe­ta­joule-nyi szenet és szénterméket, kőolajat és olajterméket, illetve földgázt használt az energiahivatal előzetes adatai szerint. Ennek az értéknek kellene tehát hosszabb távon csökkennie. Rövid távon persze szinte biztosan esik. Gázból például tavaly annyira bevásárolt az ország az import esetleges elakadásától tartva, hogy az idén már aligha szerezhet be többet, hacsak nem kell a tárolók mélyére néznie egy kemény, korai tél miatt. Bár a lignitfelhasználás már a múlt évben zuhant – nem környezetvédelmi, hanem gazdaságossági okból –, még van hová csökkennie. Az üzemanyagok iránti idei igénynek viszont valóban a vírushelyzet adta a kegyelemdöfést, de a hatás csak átmeneti, máris múlóban, és nem is kínálkozik belőle hosszú távú olajpiaci következtetés. Az igazi fordulatot energiapiacunk további zöldülése hozhatná.